GAL�RIA  |  EXTR�K  | �RDEKESS�GEK  | KILT  |H�RES EMBEREK  | MERLIN
KELTA HOROSZK�P  | NESSIE  | EDINBURGH  | HOGMANAY
  KULT�R�LIS KAPCSOLATOK | TUDTAD? | SZIGETEK |L�TNIVAL�K

Alap adatok:
� Himnusz: Flower of Scotland
� Nemzeti mott�: Is My Defens God Me Defend
� F�v�ros: Edinburgh
� Legnagyobb v�ros: Glasgow
� �llamforma: Alkotm�nyos monarchia
� �llamf�: II. Erzs�bet, brit kir�lyn�
� Hivatalos nyelv: angol(, sk�t)
� N�pess�g: kb 5.200.000 f� (2006)
� P�nznem: font
� Nemzetk�zi g�pkocsijelz�s: GB

Sk�cia (angolul: Scotland, sk�tul: Alba) Nyugat-Eur�p�ban tal�lhat�, Nagy-Britannia m�sodik legnagyobb orsz�gr�sze ter�let �s n�pess�g alapj�n. A Brit-sziget �szaki harmad�t foglalja el, d�lr�l Anglia, keletr�l az �szaki-tenger, �szakr�l �s nyugatr�l az Atlanti-�ce�n hat�rolja, d�lnyugatr�l pedig az �szaki-csatorna �s az �r-tenger. Mintegy 790 sziget tartozik hozz�.

F�v�rosa, Edinburgh, Eur�pa egyik legnagyobb p�nz�gyi k�zpontja. A sk�t fels�gvizek nagy ter�letet szak�tanak ki az �szak-atlanti vizekb�l �s az �szaki-tengerb�l, �s alattuk rejlik az Eur�pai Uni� egyik legnagyobb nyersolajtartal�ka.

A sk�t kir�lys�g 1707. m�jus 1-j�ig f�ggetlen �llam volt, ekkor azonban az Acts of Union (az egyes�l�si t�rv�nyek) politikai uni�ba vonta az angol kir�lys�ggal, �s ezzel l�trej�tt Nagy-Britannia. Sk�cia tov�bbra is k�l�n �llam, �s saj�t t�rv�nykez�ssel rendelkezik. A sk�t t�rv�nyek, a sk�t oktat�si rendszer �s a Church of Scotland (Sk�t Egyh�z) volt az a h�rom sarokk�, amelyek biztos�tott�k a sk�t kult�ra �s a sk�t nemzeti �ntudat fennmarad�s�t.

Egyedi jelens�g, hogy Sk�cia z�szlaja azonos az egyik kis v�rosa, St. Andrews z�szlaj�val. Az azonoss�g annyira teljes, hogy e kis v�rosban egyetlen k�z�s z�szl�t tesznek ki a k�t elt�r� c�lra.

A sk�t sz� k�lcs�nz�s a latinb�l �s legal�bb a 10. sz�zad els� fele �ta haszn�lj�k. Mai tudom�sunk szerint el�sz�r az Angolsz�sz Kr�nik�ban (angolul Anglo-Saxon Chronicle) jelent meg a gael n�p f�ldj�nek megjel�l�s�re, a latin Scotia sz� megjel�l�s�re, amely eredetileg �rorsz�got jel�lte. A sk�t kir�lyok a 11. sz�zadban vett�k fel a Basileus Scottorum �s Rex Scottorum neveket, "a gaelek f�kir�lya" jelent�ssel. Ebben val�sz�n�leg Brian Boru, az �rek f�kir�lya volt a mint�juk, aki az Imperator Scottorum c�met haszn�lta. A modern id�kben Sk�cia valamennyi lak�j�ra hivatkozva haszn�lt�k a sk�t nevet, hiszen a "sk�t nemzet" fogalma ink�bb polg�ri, mint etnikai vagy nyelvi jelent�startalmat vett fel az elm�lt ezred�v sor�n.

Egyes�l�s Angli�val:
1603-ban VI. Jakab sk�t kir�ly �r�k�lte Anglia tr�nj�t is �s I. Jakab n�ven angol kir�ly lett. A Protektor�tus (1653–1659) egy r�vid id�szak�t kiv�ve Sk�cia k�l�n �llam maradt, de s�lyos konfliktusok voltak a „Covenant” presbiteri�nus mozgalma �s az uralkod� k�z�tt az egyh�zi korm�nyzat m�dj�r�l. Miut�n a Dics�s�ges Forradalom (Glorious Revolution) letasz�totta a tr�nr�l a katolikus VII. Jakabot, �s Vilmos �s M�ria vett�k kez�kbe az uralkod�st, a sk�tok azzal fenyeget�ztek, hogy saj�t protest�ns uralkod�t v�lasztanak. 1707-ben azonban, miut�n Anglia megfenyegette �ket, hogy besz�ntetik a szabad kereskedelmet �s mozg�st a k�z�s hat�ron kereszt�l, 1707-ben a sk�t �s az angol parlamentek megalkott�k az egyes�l�si t�rv�nyeket, amelyek l�trehozt�k Nagy-Britannia Kir�lys�got.

1715 �s 1745 k�zt az el�z�tt kir�ly ut�dainak t�mogat�i, a jakobit�k k�t nagy felkel�st ind�tottak, de nem siker�lt elmozd�taniuk a Hannover-h�zat a tr�nr�l. Jakab �s ut�dai f�leg a sk�t hegyvid�ken �s az �szakkeleten, k�l�n�sen a nem presbiteri�nusok k�z�tt maradtak n�pszer�ek.

F�ldrajza:
Sk�cia a brit sziget �szaki harmad�t foglalja el. Ter�lete 78 772 n�gyzetkilom�ter. Csak Angli�val van sz�razf�ldi hat�ra, 96 kilom�ter a keleti oldalon a Tweed foly� �s a nyugatin a Solway Firth k�z�tt. Az �r sziget Sk�cia d�lnyugati cs�csk�t�l 30 kilom�terre fekszik, Norv�gia pedig mintegy 400 kilom�ter Sk�ci�t�l �szakkeleti ir�nyban. Sk�cia az Atlanti-�ce�n �s az �szaki-tenger k�z�tt helyezkedik el.

Ter�lete nagyj�b�l ma is megegyezik azzal, amit az 1237-�s Yorki Egyezm�ny Angli�val �s az 1266-os Perthi Egyezm�ny Norv�gi�val meg�llap�tott. A kiv�telek k�zt van Man sziget, ami ma brit koronaf�gg�s�g, Orkney �s Shetland, amelyek a 15. sz�zadban ker�ltek Sk�ci�hoz Norv�gi�t�l �s Berwick-upon-Tweed, amelyet az 1746-os Wales �s Berwick t�rv�ny (1746 Wales and Berwick Act) az angol t�rv�nyek al� rendelt (ezt k�s�bb visszavont�k, de Berwick-upon-Tweed Anglia leg�szakibb v�rosa maradt).

Rockallt, a 27 m�ter �tm�r�j� sziklaszigetet, 1955-ben az Egyes�lt Kir�lys�g annekt�lta (ez volt a Brit Birodalom utols� h�d�t�sa), 1972-ben pedig a sk�t Harris sziget k�zigazgat�sa al� rendelte. A brit ig�nyt Rockallra m�ig vitatja az �r K�zt�rsas�g, Izland �s D�nia. Legmagasabb pont: Ben Nevis, 1943 m.

�ghajlata:
Sk�cia �ghajlata m�rs�kelt, �ce�ni �s igen v�ltoz�kony. Az Atlanti-�ce�n Golf-�ramlata meleg�t� hat�st fejt ki, emiatt a hasonl� sz�less�gi fokon elhelyezked� m�s ter�letekhez k�pest (mint Oslo vagy Moszkva sokkal enyh�bb a t�l (de a ny�r h�v�sebb �s nedvesebb). A h�m�rs�klet �ltal�ban alacsonyabb, mint a Brit-szigeten. Az Egyes�lt Kir�lys�gban a legalacsonyabb h�m�rs�kletet, -27,2�C-ot, Sk�ci�ban m�rt�k: Braemarban, a Grampian-hegys�gben 1895. febru�r 11-�n �s 1982. janu�r 10-�n, illetve Altnaharr�ban 1995. december 30-�n. Az alf�ldeken a t�li legmagasabb �tlagh�m�rs�klet 6�C, a ny�ri maximum �tlag 18�C. A legmagasabb h�m�rs�kletet, 32,9�C-ot Sk�ci�ban 2003. augusztus 9-�n m�rt�k Greycrookban.

�ltal�ban v�ve Sk�cia nyugati r�sze melegebb a keletin�l, az �ce�ni �ramlatok, illetve az �szaki-tenger hidegebb felsz�ni h�m�rs�klet�nek hat�s�ra. Tiree a Bels�-Hebrid�kon az orsz�g egyik legnaps�t�ttebb helye: 1975-ben 300 napf�nyes napot sz�moltak. Sk�cia a csapad�k megoszl�s�t tekintve sem egys�ges. A legnedvesebb r�szben, a nyugati felf�ldeken az �vi csapad�kmennyis�g meghaladja a 3000 millim�tert. Az alf�ldek nagy r�sze viszont kevesebb csapad�kot kap 800 millim�tern�l. Az alf�ldeken nem �ltal�nos az er�s h�es�s, a magasabban fekv� helyeken azonban gyakoribb. Braemarban p�ld�ul �tlagosan 59 a havas napok sz�ma egy �vben, a partmenti ter�leteken azonban kevesebb, mint 10.