GALÉRIA  |  EXTRÁK  | ÉRDEKESSÉGEK  | KILT  |HÍRES EMBEREK  | MERLIN
KELTA HOROSZKÓP  | NESSIE  | EDINBURGH  | HOGMANAY
  KULTÚRÁLIS KAPCSOLATOK | TUDTAD? | SZIGETEK |LÁTNIVALÓK

Alap adatok:
¤ Himnusz: Flower of Scotland
¤ Nemzeti mottó: Is My Defens God Me Defend
¤ Főváros: Edinburgh
¤ Legnagyobb város: Glasgow
¤ Államforma: Alkotmányos monarchia
¤ Államfő: II. Erzsébet, brit királynő
¤ Hivatalos nyelv: angol(, skót)
¤ Népesség: kb 5.200.000 fő (2006)
¤ Pénznem: font
¤ Nemzetközi gépkocsijelzés: GB

Skócia (angolul: Scotland, skótul: Alba) Nyugat-Európában található, Nagy-Britannia második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján. A Brit-sziget északi harmadát foglalja el, délről Anglia, keletről az Északi-tenger, északról és nyugatról az Atlanti-óceán határolja, délnyugatról pedig az Északi-csatorna és az Ír-tenger. Mintegy 790 sziget tartozik hozzá.

Fővárosa, Edinburgh, Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja. A skót felségvizek nagy területet szakítanak ki az észak-atlanti vizekből és az Északi-tengerből, és alattuk rejlik az Európai Unió egyik legnagyobb nyersolajtartaléka.

A skót királyság 1707. május 1-jéig független állam volt, ekkor azonban az Acts of Union (az egyesülési törvények) politikai unióba vonta az angol királysággal, és ezzel létrejött Nagy-Britannia. Skócia továbbra is külön állam, és saját törvénykezéssel rendelkezik. A skót törvények, a skót oktatási rendszer és a Church of Scotland (Skót Egyház) volt az a három sarokkő, amelyek biztosították a skót kultúra és a skót nemzeti öntudat fennmaradását.

Egyedi jelenség, hogy Skócia zászlaja azonos az egyik kis városa, St. Andrews zászlajával. Az azonosság annyira teljes, hogy e kis városban egyetlen közös zászlót tesznek ki a két eltérő célra.

A skót szó kölcsönzés a latinból és legalább a 10. század első fele óta használják. Mai tudomásunk szerint először az Angolszász Krónikában (angolul Anglo-Saxon Chronicle) jelent meg a gael nép földjének megjelölésére, a latin Scotia szó megjelölésére, amely eredetileg Írországot jelölte. A skót királyok a 11. században vették fel a Basileus Scottorum és Rex Scottorum neveket, "a gaelek főkirálya" jelentéssel. Ebben valószínűleg Brian Boru, az írek főkirálya volt a mintájuk, aki az Imperator Scottorum címet használta. A modern időkben Skócia valamennyi lakójára hivatkozva használták a skót nevet, hiszen a "skót nemzet" fogalma inkább polgári, mint etnikai vagy nyelvi jelentéstartalmat vett fel az elmúlt ezredév során.

Egyesülés Angliával:
1603-ban VI. Jakab skót király örökölte Anglia trónját is és I. Jakab néven angol király lett. A Protektorátus (1653–1659) egy rövid időszakát kivéve Skócia külön állam maradt, de súlyos konfliktusok voltak a „Covenant” presbiteriánus mozgalma és az uralkodó között az egyházi kormányzat módjáról. Miután a Dicsőséges Forradalom (Glorious Revolution) letaszította a trónról a katolikus VII. Jakabot, és Vilmos és Mária vették kezükbe az uralkodást, a skótok azzal fenyegetőztek, hogy saját protestáns uralkodót választanak. 1707-ben azonban, miután Anglia megfenyegette őket, hogy beszüntetik a szabad kereskedelmet és mozgást a közös határon keresztül, 1707-ben a skót és az angol parlamentek megalkották az egyesülési törvényeket, amelyek létrehozták Nagy-Britannia Királyságot.

1715 és 1745 közt az elűzött király utódainak támogatói, a jakobiták két nagy felkelést indítottak, de nem sikerült elmozdítaniuk a Hannover-házat a trónról. Jakab és utódai főleg a skót hegyvidéken és az északkeleten, különösen a nem presbiteriánusok között maradtak népszerűek.

Földrajza:
Skócia a brit sziget északi harmadát foglalja el. Területe 78 772 négyzetkilométer. Csak Angliával van szárazföldi határa, 96 kilométer a keleti oldalon a Tweed folyó és a nyugatin a Solway Firth között. Az ír sziget Skócia délnyugati csücskétől 30 kilométerre fekszik, Norvégia pedig mintegy 400 kilométer Skóciától északkeleti irányban. Skócia az Atlanti-óceán és az Északi-tenger között helyezkedik el.

Területe nagyjából ma is megegyezik azzal, amit az 1237-és Yorki Egyezmény Angliával és az 1266-os Perthi Egyezmény Norvégiával megállapított. A kivételek közt van Man sziget, ami ma brit koronafüggőség, Orkney és Shetland, amelyek a 15. században kerültek Skóciához Norvégiától és Berwick-upon-Tweed, amelyet az 1746-os Wales és Berwick törvény (1746 Wales and Berwick Act) az angol törvények alá rendelt (ezt később visszavonták, de Berwick-upon-Tweed Anglia legészakibb városa maradt).

Rockallt, a 27 méter átmérőjű sziklaszigetet, 1955-ben az Egyesült Királyság annektálta (ez volt a Brit Birodalom utolsó hódítása), 1972-ben pedig a skót Harris sziget közigazgatása alá rendelte. A brit igényt Rockallra máig vitatja az Ír Köztársaság, Izland és Dánia. Legmagasabb pont: Ben Nevis, 1943 m.

Éghajlata:
Skócia éghajlata mérsékelt, óceáni és igen változékony. Az Atlanti-óceán Golf-áramlata melegítő hatást fejt ki, emiatt a hasonló szélességi fokon elhelyezkedő más területekhez képest (mint Oslo vagy Moszkva sokkal enyhébb a tél (de a nyár hűvösebb és nedvesebb). A hőmérséklet általában alacsonyabb, mint a Brit-szigeten. Az Egyesült Királyságban a legalacsonyabb hőmérsékletet, -27,2°C-ot, Skóciában mérték: Braemarban, a Grampian-hegységben 1895. február 11-én és 1982. január 10-én, illetve Altnaharrában 1995. december 30-án. Az alföldeken a téli legmagasabb átlaghőmérséklet 6°C, a nyári maximum átlag 18°C. A legmagasabb hőmérsékletet, 32,9°C-ot Skóciában 2003. augusztus 9-én mérték Greycrookban.

Általában véve Skócia nyugati része melegebb a keletinél, az óceáni áramlatok, illetve az Északi-tenger hidegebb felszíni hőmérsékletének hatására. Tiree a Belső-Hebridákon az ország egyik legnapsütöttebb helye: 1975-ben 300 napfényes napot számoltak. Skócia a csapadék megoszlását tekintve sem egységes. A legnedvesebb részben, a nyugati felföldeken az évi csapadékmennyiség meghaladja a 3000 millimétert. Az alföldek nagy része viszont kevesebb csapadékot kap 800 milliméternél. Az alföldeken nem általános az erős hóesés, a magasabban fekvő helyeken azonban gyakoribb. Braemarban például átlagosan 59 a havas napok száma egy évben, a partmenti területeken azonban kevesebb, mint 10.