Edinburgh, Sk�cia m�sodik legnagyobb v�rosa �s f�v�rosa is egyben. F�ldrajzilag a Firth of Forth d�li partj�n fekszik. Annak ellen�re, hogy manaps�g Edinburgh-t, mint a m�v�szetek, a tudom�ny, valamint Sk�cia k�z�ppontjak�nt ismerik, a t�rt�nelemben nem mindig foglalt olyan el�kel� helyet, mint most.

Azt a szikl�t, amelyen most az edinburgh-i v�r magasodik a v�ros f�l�, m�r �vezredekkel ezel�tt is birtokolt�k, illetve lakt�k. A Castle Rock a r�mai korban a kelta Gododdin t�rzs b�zishelye volt, amit �k �gy h�vtak: Dunedin. Ez magyarul annyit jelent: er�d�tm�ny a domb tetej�n. A t�rzsi elnevez�sb�l sz�rmazik Edinburgh neve is, amely ily m�don szinte megegyezik a korai megnevez�s jelent�s�vel. 450-ben a picktek is birtokukba vett�k a strat�giailag fontos hegyormot, majd a tizedig sz�zad k�zep�ig Edinburgh v�ros�t �s a k�r�l�tte l�v� ter�leteket a northumbriaiak fel�gyelt�k.

A tizenegyedik sz�zad m�sodik fel�ben III. Malcolm kir�ly uralkodott a r�gi� felett, s hivatali ideje alatt kis vad�szh�zat �p�tett a szikl�ra. Feles�ge, Margaret kir�lyn� egy apr� k�poln�t emeltetett, amely egy�bk�nt mind a mai napig megtal�lhat� a v�ron bel�l. A St. Margaret k�polna ma is haszn�latban van, a v�r�rs�g tagjainak enged�lyezett, hogy itt h�zasodjanak. Margaret a vad�szh�zban lelte hal�l�t, miut�n Malcolm kir�ly hal�la ut�n �r�k�s�d�si vita robbant ki �s Malcolm fiv�re �ld�kl�sbe kezdett.

1128-ban I. D�vid kir�ly megalap�totta a Holyrood kolostort, h�l�b�l az�rt, mert siker�lt megmenek�lnie a hal�l karmaib�l a Drumshelch erd�ben egy vad�szat sor�n. Amikor a v�ros m�r sz�k�snek bizonyult, k�nytelenek voltak terjeszkedni. Ezt a Castle Hill-r�l vezet� lejt� vonal�ban tett�k meg ny�legyenesen eg�szen a Holyrood-ig. Ez az utat ismerj�k ma Royal Mile-k�nt, azaz kir�lyi m�rf�ldk�nt. Amikor D�vid kir�ly megalap�totta a kolostort, tal�n m�g nem is gondolta volna, hogy t�z �v m�lva ap�ts�g lesz az augusztinus papok sz�m�ra.

Az utat, mely be- �s kivezetett a v�rosb�l: Canongate-nek nevezt�k el. Ezt v�lasztotta le a v�rost k�r�lvev� fal �s a Netherbow kik�t�. A Canongate megmaradt �n�ll� v�rnak, k�tsz�z �vvel k�s�bb D�vid kir�lyt�l alap�t� okiratot is kapott, Edinburgh pedig Robert the Bruce keze �ltal al��rt kir�lyi oklev�lhez jutott m�g 1329-ben. Ez az irat volt a kulcsa �s biztos�t�ka annak, hogy Edinburgh kereskedelmi k�zpontt� v�ljon, hiszen ezzel megkapta a teljes rendelkez�si jogk�rt a leith-i kik�t� f�l�tt is. Robert the Bruce f�ggetlens�gi harcai alatt a v�rost�l d�lre fekv� Berwick sz�mos alkalommal cser�lt gazd�t, m�g v�g�l 1330-ban v�gleg angol ir�ny�t�s al� ker�lt. Leith ennek el�tte az egyetlen olyan kik�t�i pont volt, amely azt �szaki partokn�l haszn�lhat� volt a Firth of  Tay d�li szakasz�n. A kereskedelem ennek k�sz�nhet�en hamar vir�gz�snak indult �s az Edinburgh-Leith p�ros lett a centruma a gyapj�-, a b�r�r�-, a sz�n-, textil- �s gabonaexportnak. A tizen�t�dik sz�zad v�g�n edinburghi keresked�k t�bb mint negyvenezer birkab�rt �s huszonn�gyezer egy�b b�r�rut export�ltak, ami a kir�lyi kincst�r �sszes ad�bev�tel�nek hatvan sz�zal�k�t tette ki. Ebben az id�ben a v�rosi �p�letek m�g sokkal egyszer�bbek voltak, mint manaps�g, ez�rt ig�ny mutatkozott az �p�t�sre �s �j�t�sra, ami m�r egy kir�lyi rezidenciav�ros kialakul�s�t mutatja.

Kor�bban hagyom�nyos volt, hogy a sk�t b�r�s�g �lland�an �ton volt �s minden egyes alkalommal m�s v�rosban �l�sezett. A tizennegyedik sz�zasban ez is megv�ltozni l�tszott, hiszen a sk�t kir�lyok mind gyakrabban haszn�lt�k a Holyrood ap�ts�got. M�g annak ellen�re is ezt r�szes�tett�k ink�bb el�nyben, hogy biztons�gtechnikailag igen gyenge volt az �p�let, neh�z volt megv�deni az esetleges t�mad�kt�l. A v�r id�k�zben �lland� t�rzsi porty�k �s rabl� hadj�ratok c�lpontj�v� v�lt, hol az egyik, hol a m�sik banda fosztogatta �ppen. Robert the Bruce �ppen ez�rt le is romboltatta az �p�letet, igaz a tizennegyedik sz�zad v�g�n angol seg�ts�ggel �jat �p�tettek, strat�giailag m�r sokkal jobban megtervezett rajzok alapj�n.

1498-ban kezdik el a Holyrood palace �p�t�s�t, k�zvetlen�l az ap�ts�g szomsz�ds�g�ban. A fejl�d�s IV. James kir�ly k�zbenj�r�s�nak k�sz�nhet�, aki mindig is �r�mmel t�mogatta a n�veked�st. A kir�ly �lland�an �r�kkal, m�v�szekkel �s tud�sokkal vette k�rbe mag�t, �gy a v�ros hamar fontos kultur�lis k�zpontt� is v�lt.  IV. James uralkod�sa alatt ny�lt meg az els� nyomda Edinburgh-ban, m�gpedig Andrew Myllar vezet�s�vel. 1511-ben francia seg�ts�ggel IV. James sk�t csapatai igyekeztek bet�rni Angli�ba �s csap�sok m�rni az ellens�gre. A felhergelt sk�t g�rda Flodden mellett, Northumberland-ben tal�lkozott �s csapott �ssze az angolok hatalmas hadsereg�vel. Hazudn�k, ha azt mondan�m, hogy egy cseppnyi es�lye is lett volna a sk�t seregnek, az angolok szinte a f�ldbe d�ng�lt�k a harcosokat. A veres�g h�re hamar eljutott Edinburgh-ba is, ahol a v�ros vezet� nyomban a v�d�vonalak fel�ll�t�sa mellett d�nt�ttek, f�lve egy esetleges angol inv�zi�t�l. Ekkor �p�tett�k fel a Flodden-i falat, amelynek egyes r�szei a mai napig l�that�ak a Grassmarket k�zel�ben.  Edinburgh ekkor meg�szta a t�mad�st, �m h�sz �vvel k�s�bb, 1544-ben m�r nem. Angol csapatok haj�ztak fel a Firth of Forth-on �s kik�t�ttek Leith-n�l. Annak rendje �s m�dja szerint sz�pen lerombolt�k a v�rost, majd Edinburgh fel� vett�k az ir�nyt. Az inv�zi�t egykoron m�g a sk�t korm�nyzat is t�mogatta, �m v�g�l m�giscsak megv�ltoztatt�k a v�lem�ny�ket. Ekkor sz�letett meg az igen furcsa h�zass�gi szerz�d�s az egy �ves (!) Mary kir�lyn� (M�ria) �s az angol Edward herceg k�z�tt. Edinburgh elpusztult, de a v�r kitartott.

Ugyanebben az id�ben indult el a vall�si reform�ci� a v�rosban. A mozgalom legkarakterisztikusabb alakja k�ts�gtelen�l John Knox. A f�rfi 1505-ben sz�letett Edinburghban, majd csatlakozott a reformist�khoz 1547-ben. A sk�t parlament tizenh�rom �vvel k�s�bb betiltja a mis�z�seket �s bevezetteti a protest�ns hitet, mint vall�st. Ebben az id�ben �rkezik meg M�ria, a sk�tok kir�lyn�je Leith v�ros�ba, n�h�ny �ves franciaorsz�gi tart�zkod�s ut�n. John Knox ekkor m�r b�szen hirdeti ig�j�t, b�zisa pedig a Netherbow kik�t� k�zel�ben l�v� High streeti lak�sa volt, amely ma is viseli a nev�t. M�ria kir�lyn� azonban hith� �s �jtatos katolikus volt, Knox szavai nem tal�ltak meg�rt�sre �s elfogad�sra. Knox egyik alapt�zise egy�bk�nt az oktat�s megreform�l�s�val is foglalkozott, hite szerint mindenkinek alanyi jogon j�rt volna az oktat�s. Ez lett k�s�bb az alapja a brit rendszernek, amit az�ta is irigyelnek Eur�p�ban. 

M�ria fia, Jakab (James) 1566-ban sz�letett az Edinburgh-i v�rban egy apr�cska szob�ban, amely ma is nyitva �ll a l�togat�k el�tt. Egy �vvel k�s�bb, amikor f�rj�t meggyilkolj�k, M�ria k�nytelen volt lemondani az akkor m�g csecsem� James jav�ra. A kir�lyn� Angli�ba menek�lt, �m titk�ra, William Maitland m�g �t �ven kereszt�l titokban tov�bb vezette a v�rat M�ria nev�ben. Az ezt k�vet� polg�rh�bor� k�vetkezt�ben teljes volt a k�osz a v�rosban, a kir�lyn� k�vet�i �s a fiatal kir�ly h�vei egym�ssal p�rhuzamosan parlamenti �l�seket tartottak, olykor m�g egy azon id�ben is. Ahogyan azonban VI. James cseperedett, �gy n�tt a befoly�sa is. 1582-ben megalap�totta a Townis College-ot (a k�s�bbi Edinburgh Egyetemet), a Royal High School-t �s a Greyfairs-t, a v�ros m�sodik par�ki�j�t. James londoni utaz�sai egy�rtelm�v� tett�k, hogy Edinburgh imm�ron nem kir�lyi k�zpont, hanem egy leg�lisan is elismert kereskedelmi k�zpont.

A v�ros lakoss�ga 1630-ra megdupl�z�dott, f�leg a keresked�k sz�ma n�vekedett jelent�sen. Ekkora m�r t�bb mint h�romsz�z keresked� tekintett sz�khely�nek Edinburghot, f�leg b�r�r�val, sz�nnel, heringgel, k�t�llel �s grafittal �zleteltek Eur�pa-szerte. A n�pb�r�s�g 1532-es fel�ll�t�s�val minden jogi keretek k�z� szorult, aminek k�vetkezt�ben az �gyv�dek is ellept�k a v�rost, a tizenhetedik sz�zadban m�r harmincegy f��ll�s� �gyv�d v�rta a kuncsaftokat ugr�sa k�szen. A vall�si h�bor�k �s villong�sok azonban rendre megzavart�k a v�ros nyugalm�t. I. K�roly igyekezett kiadni egy �j imak�nyvet, �m l�zong�sok t�rtek ki a Szent Giles katedr�lisn�l �s a v�ros t�bb templom�n�l is. Ennek eredm�nyek�pp elfogadtak egy nemzeti egyezm�nyt, amely a kir�ly melletti lojalit�st vetette pap�rra �s elutas�tott minden egyh�zi reformot. Amikor a konventet felolvast�k a Greyfairs templom pulpitus�n, a k�vetkez� k�t napban tud�sok, keresked�k, f�ldesurak �s miniszterek egyar�nt k�gy�z� sorban �lltak, csak hogy al��r�sukkal szentes�ts�k azt.

Azonban ez sem jelentett m�g nyugalmat.  Edinburgh �jra a forradalom k�z�ppontj�ba ker�lt, amikor Charles Edward herceg 1745-ben igyekezett min�l jobban r�tenni a kez�t Sk�ci�ra, csakhogy ism�t a Stuartok �lhessenek a tr�non. Mindezekt�l eltekintve Edinburgh sikerrel �tv�szelte a tragikus id�ket �s a sk�t, illetve angol parlamentek 1707-es egyes�l�se ut�n bek�sz�nt�tt a felvil�gosod�s vir�gz� korszaka. David Hume t�rt�n�sz-filoz�fus �s Adam Smith, a politikatudom�nyok megalap�t�ja voltak ezen id�szak legfontosabb karakterei. M�g ezekben az �vekben �jra t�rt nyert a kereskedelem �s 1720-ban m�r k�t �js�g is megjelent a v�ros utc�in.

1731-ben, amikor megalakult az Orvosi Tan�cs, egyre t�bb fiatal v�lasztotta az orvosi kart az egyetemeken. Ennek eredm�nye, hogy fontos orvosi �s kutat�si k�zpontt� v�lt a v�ros, amelyet ma is b�szk�n v�llal. A lakoss�g sz�ma is egyre csak n�tt, 1700 �s 1770 k�z�tt �tven sz�zal�kkal t�bben laktak m�r Edinburghban. Ez pedig �jabb �p�tkez�seket �s n�veked�st hozott mag�val. 1760-ban elkezdt�k a Nor’ Loch h�d �p�t�s�t, �s a v�ros ma New Town (�jv�ros) n�ven ismert r�sz�nek kifejleszt�s�t. A terv meg�lmod�ja egy fiatal �p�t�sz, bizonyos James Craig lett.

A tizenkilencedik sz�zad meglehet�sen viharos id�ket hozott. Eml�t�sre m�lt� k�t �r fiatalember, bizonyos Burke �s Hare. �k azzal borzolt�k a ked�lyeket, hogy holttesteket adtak el az orvosi egyetemek kutat�si oszt�lyainak, olykor m�g maguk is gyilkolt�k meg a k�s�bb p�nzt hoz� �ldozatokat. A viktori�nus Edinburgh m�r nemcsak kereskedelmi, de turisztikai k�zpontt� is v�lt, ebben az id�ben nevezt�k el a v�rost: �szak Ath�nj�nek. Ezen c�m elnyer�s�ben jelent�s szerepe volt a Calton Hill-en �p�tett m�eml�knek is, amelyet m�g 1822-ben kezdtek el, �m sohasem fejezt�k be. Az �p�tm�ny a g�r�g Pantheon mint�j�ra �p�lt volna, hogy ezzel ad�zzanak a nap�leoni h�bor�kban elesettek eml�k�nek. Az ipari forradalom nem v�ltoztatta meg jelent�sen a v�ros �let�t, Edinburgh igyekezett mindig megmaradni olyannak, amilyen most is. �don, romantikus, nyugalmas.

A v�ros g�cpontja id�vel �ttev�d�tt az �jv�rosi r�szre, ahol is a nyomtat�s, a kiad�s �s a lep�rl��zemek kaptak helyet. Edinburgh legh�resebb sz�l�ttei a tizennyolcadik �s tizenkilencedik sz�zad k�z�tti id�kben: Sir Walter Scott, Robert Louis Stevenson �s Sir Arthur Conan Doyle voltak. Scott nagy patri�ta h�r�ben �llt, ez meg is l�tszik irodalmi m�vein. Stevenson �s Conan Doyle kalandos t�rt�neteit pedig a vil�g minden t�j�n ismerik, elismerik �s szeretik.

Az I. Vil�gh�bor�t k�vet�en a v�rosi tan�cs sz�mos csal�dod k�lt�ztetett ki Edinburgh Old Town-r�gi�j�b�l �s a frissen fel�p�tett �jv�rosi lak�parkokban adott nekik �j otthont. Ennek a feljegyz�sek szerint legink�bb az volt a c�lja, hogy renov�lj�k, fel�j�ts�k �s kijav�ts�k a megs�r�lt Old Town-i (�v�rosi) r�szeket, �gy a Royal Mile-t is.

Mialatt Edinburgh ontotta mag�b�l az �r�kat, m�v�szeket �s szellemi tud�sokat, �jabb vall�si villong�s vette kezdet�t. John Cormack, aki a v�rosi tan�cs tagja is volt �veken �t, �gy nyilatkozott, hogy minden katolikusnak el kell hagynia Sk�ci�t. Szerencs�re Cormack hamar elt�nt a s�llyeszt�ben. Ugyanekkor a sk�t �gyek adminisztrat�v kontrollja is megjelenik a v�rosban, megalak�tj�k ugyanis a Scottish Office-t erre a c�lra. A II. Vil�gh�bor� ut�n 1947-ben rendezt�k meg az els� Nemzetk�zi Fesztiv�lt, amely a kultur�lis vir�gkor kezdet�t jelentette. Bankok nyitott�k meg kapuikat (Bank of Scotland, Royal Bank of Scotland), a p�nz�gyi szf�ra meg�t�l�se szerint Edinburgh szinte m�r Londonnal �s Z�richhel is k�pes vetekedni ezen a t�ren.

Edinburgh ma is r�gi f�ny�ben t�nd�k�l, �s milli�sz�mra vonzza a turist�kat, nem v�letlen�l. Szerep�t �s fontoss�g�t csak n�velte, amikor 1999-ben maga II. Erzs�bet nyitotta meg az els� Sk�t Parlamentet.

Itt csin�lj�k a Fesztiv�lt!

Az Edinburgh-i Nemzetk�zi Fesztiv�lt 1947 alap�tott�k, ami az�ta a vil�g egyik legnevesebb �s legfontosabb kultur�lis �nnep�v� n�tte ki mag�t. Az alap�t�k elk�pzel�se �s �lma az volt, hogy a vil�g h�res produkci�it a m�lt�n h�res el�ad�k tolm�csol�s�ban mutass�k be a v�ros sz�npadain, legyen az utca, vagy sz�nh�zterem. Ezzel akart�k nemcsak k�zelebb hozni az eur�pai, az angol �s a sk�t kult�r�kat, ami az�ta is az emberi szellem vir�gz�s�t hozza meg minden egyes �vben. Az egyre jobban kiteljesed� �s t�k�letesed� fesztiv�l m�ra el�rte azokat a c�lokat, melyeket m�g annak idej�n a program kital�l�i t�ztek ki. Ezek pedig a k�vetkez�k voltak:

- Megismertetni �s b�tor�tani a k�l�nb�z� m�v�szetek legmagasabb sz�vonal� k�pvisel�it

- K�pet adni az eur�pai kult�r�kr�l a sk�t k�z�ns�gnek �s ford�tva

- �sszehozni k�l�nb�z� kultur�lis programokat olyan �j form�ban, amely m�s rendezv�nyek keret�ben megoldhatatlan lenne

- Minden r�teg sz�m�ra megfelel� lehet�s�get adni arra, hogy �lvezhess�k a m�v�szeteket �s ily m�don kedvet csin�ljanak az �v tov�bbi kultur�lis esem�nyeihez

- Rekl�mozni Edinburgh, az orsz�g �s a sk�tok eddig el�rt sikereit az oktat�s, a kult�ra �s a gazdas�g ter�let�n.

A Fesztiv�l Edinburghba hozza minden �vben a legjobb nemzetk�zi sz�nt�rsulatok, zenei- �s t�nccsoportok, valamint operael�ad�sok mellett a sk�t m�v�szetek legjav�t. A program majd h�rom teljes h�ten �t tart, elfoglalva a v�ros majd minden jelent�s koncert- �s sz�nh�zterm�t. A 2001-es fesztiv�lon 161 el�ad�s, 112 produkci� volt l�that�, k�zt�k n�gy vil�g- �s h�sz brit premier.

Az Edinburgh-i Nemzetk�zi Fesztiv�lt a m�v�szeti igazgat�, Brian McMaster hangolja �ssze. A m�v�szek megh�v�sos alapon kapnak lehet�s�get a szervez�kt�l; �m ett�l kezdve a menedzsel�s, a prom�ci� �s szervez�s mind a fesztiv�l iroda feladata.

A rendezv�ny k�z�ns�ge hatvanh�rom sz�zal�ka sk�t, huszonn�gy sz�zal�ka angol, walesi, esetleg �r, de a tengerent�lr�l is sz�mos l�togat� �rkezik, majd tizenk�t sz�zal�ka az �sszes n�z�nek. A turist�k �tlagosan tizenegy �jszak�t t�ltenek el Edinburgh-ban, h�sz sz�zal�kuk enn�l tov�bb marad.

A Nemzetk�zi Fesztiv�l mellett sz�mos m�s igen sikeres egy�b rendezv�ny is otthonra tal�l a sk�tok f�v�ros�ban, �gy a Military Tatto, a Jazz Fesztiv�l, a Film Fesztiv�l �s a K�nyv Fesztiv�l mellett az �ri�s Fringe is. Mindezeket k�l�n kezelik a fesztiv�l szervez�i. A program nagys�g�t bizony�tja, hogy minden �vben t�bb mint sz�zmilli� font bev�telt jelent a fesztiv�l Edinburgh gazdas�g�nak �s legal�bb n�gyezer munkahelyet Sk�cia szerte.

A fesztiv�l kereteit az Edinburgh-i V�rosi Tan�cs �s a Sk�t M�v�szeti Tan�cs fel�gyeli. A civil szektor a k�lts�gek majd harmincn�gy sz�zal�k�t adj�k �ssze adom�nyokb�l, a jegybev�telek �jabb harmincn�gy sz�zal�kot jelentenek. Ez a rendezv�ny Sk�cia legsikeresebb programja az adom�nyok �s t�mogat�sok bev�teleit tekintve.

1999. j�lius�ban a Fesztiv�l megnyitotta els� �s �lland� otthon�t, ami a The Hub nevet viseli. A fesztiv�l centrum egy igen �rt�kes t�rt�nelmi �p�letben kapott helyet, benne inform�ci�s h�l�zattal, szuven�r-bolttal, jegyirod�val �s k�v�z�val. Az iroda huszon�t �lland� munkat�rssal dolgozik, de a rendezv�ny idej�n �jabb k�tsz�zat vesznek fel, hogy el tudj�k l�tni a feladatokat.