�l� szem�ly, m�ghozz� sk�t volt Merlin - �ll�tja egy amat�r t�rt�n�sz. Adam Ardley �j k�nyv�ben azt is meg�rta, pontosan mikor �s hol sz�letett Art�r kir�ly legend�s m�gusa - aki szerinte r�ad�sul var�zsl� sem volt. Az inforadio.hu h�rport�l tud�s�t�sa a meglep� felfedez�sr�l.

   Az angolok, a walesiek, s�t, m�g a franci�k is maguk�nak vallj�k Merlint. Adam Ardley viszont azt �ll�tja, mindny�jan t�vednek: Art�r kir�ly legend�s var�zsl�ja sk�t volt. Az amat�r t�rt�n�sz hat �ves kutat�s ut�n a pontos helyet �s id�t is meghat�rozni v�lte: szerinte Merlin 540-ben sz�letett a lanarkshire-i Hamilton v�ros�ban.
A "Kutat�s Merlin ut�n - az igazs�g a legenda m�g�tt" c�m� k�nyv�ben a szerz� azt is �ll�tja, hogy kereszt�ny t�rt�net�r�k tudt�k az igazs�got, de eltitkolt�k a var�zsl� sk�t eredet�t. Szerinte egy�bk�nt Art�r kir�ly sem angol volt, hanem sk�t had�r. Ardrey szerint a komoly t�rt�n�szek egy�ltal�n nem foglalkoznak az Art�r legend�val. Akad�mikusi k�r�kben kinevetik azt, aki csak sz�ba hozza Art�rt �s Merlint - teszi hozz�. "Egyetlen tiszteletrem�lt� cambridge-i t�rt�n�sz sem meri emiatt tanulm�nyozni az �let�ket" - hangs�lyozza.
Ardrey azt �ll�tja, Merlin egy Morken nev� sk�t vezet� szem�lyis�g fia volt. Szerinte Merlin nem var�zsl� volt, hanem tud�s �s politikus. Feles�g�t Gwendolinnak h�vt�k. Merlint a szerz� szerint 618-ban meggyilkolt�k, amikor �ton volt a stirlingshire-i Dunipace-be. Drumelzier-ben temett�k el.
Art�r 559-ben sz�letett, �ll�tja Ardrey, aki eredetileg a saj�t csal�dnev�nek eredete ut�n kutatott a sk�t nemzeti k�nyvt�rban, mikor kedvet kapott a legend�s kir�ly �s var�zsl�ja ut�ni nyomoz�shoz.
Az eddigi kutat�sok Art�r ut�n mindig meg�lltak az angol hat�rn�l. "A filmekben mindig angol kir�lynak �br�zolj�k, pedig nem az volt, s�t: tekint�ly�t �ppen az angolok elleni csat�kban szerezte" - �ll�tja az amat�r t�rt�n�sz.
A legt�bben mostan�ig azt hitt�k, hogy Merlint Geoffrey of Monmouth tal�lta ki. A walesi diak�nus �s k�s�bbi p�sp�k 1139 k�r�l fejezte be monument�lis m�v�t, a "Britannia kir�lyainak t�rt�net�t"; ebben bukkan fel el�sz�r Merlin. Ardrey szerint Geoffrey of Monmouth �sszegy�rta a walesi sz�jhagyom�nyokban szerepl� Myrddin nev� pr�f�t�t egy m�sikkal, Ambrosiusszal.
A 13. sz�zadban t�bb romantikus reg�ny is sz�letett Art�rr�l, majd ezek nyom�n �rta azt Sir Thomas Malory 1485-ben megjelent, "Art�r hal�la" c�m� m�v�ben, hogy Merlin a legend�s kir�ly tan�csad�ja volt. Lord Alfred Tennyson a Kir�lyidillekben Camelot �p�t�sz�nek nevezte ki Merlint.
"Nem k�rek senkit, hogy higgyen nekem. De megtettem minden t�lem telhet�t, hogy �rtelmezzem a bizony�t�kot, amit tal�ltam. Lehet, hogy igazam van - �s lehet, hogy nincs" - hangs�lyozta Adam Ardrey.