FrissítésSúgó

L	2015.07.29. 20:29 -
	Davide egy igazi olasz férfi, aki mindig mosolyog, pozitív kisugárzásával magához vonzza szeretett négylábúit, hiszen oda van a kutyákért. Saját kis hófehér szőrcsomóját is nagyszerűen neveli, de másoknak is szívesen segít, türelmes típus. Plusz a tekintete... A tekintete az valami... Ú! *.*

[6-1]

L	Előzmény | 2015.07.29. 21:12 - #7

I. Canine Leader Tábor Feneketlen-tó 2015.06.29. Davide&Adam Smith Davide: Azt hittem, kihagyom az idei tábort, aztán mégis valahogy itt találtam magam a faházak között, néhány diákkal, akiket ugyan jól ismerek, mégsem szerepelt a terveim közt, hogy napokat töltök még velük az iskolai időszak után. Elméletben San Franciscoban kéne ülnöm a kedvenc pizzériámban és azon töprengni, mit kezdjek a rengeteg szabadidőmmel. Jó, nem panaszkodhatok, eddig egészen élvezhető a hely, és unatkozni se nagyon hagytak eddig. Mephisto a tavat látta meg először, de nem hagytam neki, hogy azonnal belerohanjon. Persze sokáig nem kerültük el, így amikor egy kis szabaidőnk akadt levittem a partra. Alig vettem le róla a nyakörvet, már megindult, nevetve néztem, ahogy berongyol a vízbe. Egyelőre nem terveztem utána menni, ezért csak leültem a partra. Ezt persze nem hagyta szó nélkül, kijött, megbökte a nadrágom zsebét, ahol a labda lapult. Mielőtt eszébe juthatott volna megrázni ázott bundáját, felálltam és eldobtam a sárga gumi labdát a vízbe. Rohant utána, majd újra kihozta és odaadta. Ismét eldobtam, ezt játszottuk, amíg ki nem fáradt. Adam: Ideje volt már megnéznünk magunknak a tavat, ami nem messze volt a táborhelytől. Amint lehetőségem volt rá, elindultunk feltérképezni a tópartot. Természetesen nem volt a kutyákon póráz, így hát amint megpillantották a tavat, rohanni kezdtek felé. Hiába kiáltottam utánnuk, a víz szinte megbabonázta őket. Futni kezdtem, de nem vehettem fel a versenyt velük. Csak akkor pillantottam meg a padon ülő embert és kutyáját, mikor odaértem. Flash és Pippa hatalmas csobbanással vetették bele magukat a kellemes vízbe. Mikor ránéztem a másik kutya gazdájára, akkor tudatosult bennem, hogy az egyik tanárral van dolgom. -Elnézést a kutyák miatt, kissé megkergültek a víz miatt. Régen úsztak már, és imádják a vizet.-magyarázkodtam. Nem tudtam, hogy vajon tudja-e ki vagyok, csak mert nekem fogalmam sincs, hogy ki ő. Davide: Nagyjából hatodjára rohant ki a vízből teljes lelkesedéssel, amikor két váratlan száguldozó rohant el tőlünk nem messze, egyenesen bele a vízbe. Egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy meg kéne őket állítani, de mire felugrottam már hallottam a szinte egyszerre időzített csobbanást. Mephisto rám nézett engedélyre várva, közben óvatosan hátrált a tó felé. Fejem csóválva hagytam rá, közölte vele, hogy mehet, aztán körbenéztem, hogy meglássam a két kutya gazdáit, vagy gazdáját, mint kiderült. Nem meglepő módon egy diák közeledett felém, látásból ismertem, a kutyáit szintúgy, de ha megfeszülök se jut eszembe a neve. - Nekem nem kell bemutatnod a víz-imádó kutyákat. - Jegyeztem meg, mikor magyarázkodásba fogott a kutyák viselkedése miatt. Nálam aligha ismeri jobban bárki a víz-fanatikus ebeket. - De egy kis fegyelem azért rájuk férne. - Ezt egyszerűen nem bírtam kihagyni, mert bennem mindig dolgozik a kiképző, ha szabadságon vagyok, ha dolgozom. Pedig esküszöm, nem direkt csinálom. Adam: Magamban szitkoztam a kutyákat, hogy miért kellett nekik ilyen kellemetlen helyzetbe hozniuk. Teljesen jogosan kaptam meg, hogy fegyelmezni kellene őket. Általában fegyelmezettek is, de persze ilyenkor nem. -Még egyszer elnézést. Nem tudtam, hogy ennyire megkergülnek a víz láttán. Elég volt félrenéznem egy pillanatra, és a kutyák már csobbantak is.-mondtam, és kissé zavarba jöttem. A kutyák legalább jól szórakoztak. Élvezték a hűs vizet, ami nem volt annyira hideg, hogy ne mártózzanak meg egy kicsit. Davide: - Ezen még lehet javítani, nem késtetek le semmiről. Mephisto is megbolondul, ha vizet lát. Sokáig gyakoroltuk, hogy ne veszítse el a hallását, ha a látóterébe kerül egy tó vagy medence. - Magyaráztam a srácnak, aki úgy tűnt, nagyon komolyan vette, hogy most nem sikerült visszafognia a kutyáit. Igen, van benne rizikó, de legalább tudja, mit kell még tanulnia. Tehát mindkét oldala megvan a dolognak, a pozitív is meg a negatív is. Én meg azt láttam, hogy akaratlanul kapcsoltam vissza a kiképző üzemmódba, amit azonnal kikapcsoltam, vagy legalábbis igyekeztem háttérbe szorítani. A kezemben maradt csöpögő labdára pillantottam, úgy tűnt, Mephisto talált jobb szórakozást, mint az. kicsit megráztam, persze nem kettőnk között, nem akartam a srácot nyálas vízzel beteríteni, de legalább egy litertől szabadultam meg néhány rázással. Egyetlen lyuk van rajta, ahol régen sípolt úgy öt percig, de a Titanic merülése semmi volt ahhoz képest, milyen gyorsan tudott megtelni ez a pár centis gumi játék. Adam: -Igyekszünk minél többet tanulni. Flash már egészen ügyes, de Pippának még sokat kell tanulnia. Flash meg nyilván követi.-mondtam. A kutyák láthatóan jól szórakoztak, csatlakozott hozzájuk az idegen kutya is, aki nem mellesleg gyönyörű volt. Nem sokkal később Flash megunta a játékot, és inkább kijött a vízből. Megrázta magát, persze közvetlenül mellettem, nehogy száraz maradjak. A tanár kezében lévő labdára összpontosított, de túl lusta volt ahhoz, hogy odamenjen, így hát lefeküdt mellém a fűbe.  Pippa még bent maradt játszani a másik kutyával. Davide: Mi lenne velünk, ha nem rohant volna ki valamelyik kutya a vízből és nem rázza meg magát közvetlenül mellettük? Azt hittem, Mephisto fogja letudni ezt először, de beelőzték. Ha észrevette volna, valószínűleg felháborodva ront ki és mutatja be, hogyan lehet ezt profin csinálni, úgy, hogy mindenkiből csöpögjön utána a víz. De ő ehelyett ugrált a vízben, kiúszott, aztán épp csak partot ért a lába, máris fordult meg és ugrott vissza. Órákig elnéztem volna a bohóckodását, meg persze hallgattam volna, mert ahogy rohant vissza, kinyílt a nagy szája és valamit megint dumált azon a hangon, amitől a legtöbb embert a nevetőgörcs kerülgeti. Ritkán hallom ugatni, talán tízszer ha sikerült neki normálisan produkálni, helyette beszél, vagy valami arra hasonlító dolgot csinál. - Azt hiszem, őt nem kell bemutatnom, elintézi saját maga. - Nem volt túl sok husky az akadémián, főleg a kiképzők mellett, de ha nem is onnan jegyzik meg, akkor a színéről. Tényleg hófehér huskyval találkozni, akinek még a szeme is kék, elég ritka látványosság. Bár nem pont emiatt válaszottam anno épp őt, de ettől még tudom, hogy különleges. Adam: -Gyönyörű kutya.-ámultam el a kutyától. Ahogy Flash megrázta magát, tiszta víz lettem, és oldalra nézve felfedeztem, hogy a kiképző is. -Szerintem Flash direkt csinálja ezt. Mármint, hogy direkt az ember közvetlen közelében rázza meg magát. Ez főleg sárdagonyázás után felemelő érzés.-nevettem fel. Pippa jól érezte magát a másik kutyával. Bár az is jól bírta, hogy a szeleburdi kamasz a fülén lóg, és a lábaihoz kapdos. A másik kutya igen érdekes hangot adott ki, amin muszáj volt elnevetnem magam. A huskyk többsége nem ugat, hanem inkább vonyító hangot ad ki, ezt mutatta be ő is.

L	Előzmény | 2015.07.29. 21:11 - #6

Davide: - A kutyáknak van egy sokadik érzéke ehhez, de fogalmam sincs, mit gondolhatnak, ez nekik vagy nekünk miért jó. - Ez egy olyan kérdés, amikhez hasonlót több tucatot lehetne mondani, de egyikre sincs konrkét, tényekre alapozható magyarázat. Így leginkább betudjuk egy-egy merényletnek ellenünk, amit ők élveznek, mi kevésbé. Visszatettem a zsebembe a labdát, már úgy sem fog kelleni valószínűleg. - Szerinted hány fokos lehet a víz? - Kérdeztem meg hirtelen és csak úgy elindultam a tó felé. Nem volt határozott elképzelésem, bele fogok-e menni vagy sem, de átfutott az agyamon a gondolat, és nem hangzott olyan rosszul. Ha már úgy is összevizetek, ez a kis plusz nem számít. Kivéve, ha hideg, mert akkor mindenféle további vacillálás nélkül lemondok róla. Adam: -Az élet egyik nagy kérdése.-mondtam halkan nevetve. Pippát figyeltem, ahogyan játszik a másik kutyával. Amikor már elfáradt, kijött a víztől, és belehempergett a homokba. A szép bundája tele lett mocsokkal és sárral. Majd idejött hozzám, és nekem dörgölőzött. Hát persze, miért is tenne másképp. Tiszta sár lett a lábam. De legjobban azt sajnáltam, hogy ha ezt a sarat nem mosom ki gyorsan a bundájából, nehéz dolgom lesz vele később. Lefeküdt a lábamhoz, Flash mellé, és úgy figyelte hol a másik kutyát, hol engem. Ekkor jutott eszembe, hogy még csak be sem mutatkoztam. Kezemet nyújtottam a férfi felé, kézfogás reményében. -Még csak be sem mutatkoztam. Adam Smith. Ők pedig itt Flash és Pippa.-pillantottam a kutyákra. Majd a kérdésére válaszoltam.-Őőő...Hát nem tudom, szerintem nem lehet még olyan meleg. Nem melegítette fel még a nap annyira, hogy lehessen benne fürdeni.-gondolkodtam el. 2015.06.30. Lezárt játék

L	Előzmény | 2015.07.29. 21:00 - #5

Kiképző pálya 2015.04.13. Davide&Grace Outlaw   Davide: Edzésről visszaérve enyhén kapkodta a levegőt, miközben lazán tekert Mephisto mögött. Egy zuhanyra vágyott csak, meg némi vacsorára, lehetőleg szárnyából, bár nem volt válogatós sohasem, így most is kész volt alkudozni, ha arról lenne szó. Alig érte el a pálya szélét, a bicikli hirtelen megadta magát és Davide majdnem orra bukott. - Állj meg! - szólt előre határozottan a hófehér kutyának és finoman meghúzta a féket. Két lába a talajt érte, leszállt, majd előre ment Mephistohoz, hogy elengedje. A hám így előrébb csúszott, megszűnt az állandó erő, ami hátra húzta a testén, de őt ez nem zavarta, boldogan sétált vissza gazdájával a defektes kerékpár mellé. Davide leguggolt a jobb oldalon, először a gumit kezdte vizsgálni, aztán hálát adott az égnek, amiért mindkettő ép volt, pusztán kicsit kopott és koszos. A lánc volt a ludas, mindjárt érezte, ahogy megbolondult alatta a szerkezet. Szerencsére egyszerűen csak leugrott, a rosszabbik része az volt a dolognak, hogy ez az egyetlen pontja a kétkerekűnek, amihez sohasem értettt. Általában kapott baráti segítséget valakitől, vagy eltolta egy közeli szervízig, de itt ebben a pillanatban senkit sem látott, akinek szólhatna. Magában elnyomott egy szitkozódást, aztán felegyenesedett. - Mázlid van, a végét sétálhatod - Nézett le a nyelvét lógató, lihegő ebre, aki egészen rá fókuszált a figyelmét. Davide lecsatolta róla a hámot, a kormányra akasztotta, felsóhajtott és maga mellett tolva elindult tovább. Grace: Testét átjárta az izgatottság tüze. Általában nem szokott semmi miatt így felpörögni, de mivel épen akkor nem rég érkezett meg az iskolában, némileg felcsigázta a hangulatát. Nem az emberi társaságra kel ezt érteni, sokkal inkább annak örült, hogy ez a hely tele lesz kutyákkal, akiknél nem igazán talált soha jobb barátokat. Körülötte kóricált  mind a két kutyája. Egyenlőre mindkettőt pórázon tartotta, hogy nehogy bármerre elfussanak, míg ki nem ért a vegyes pályára. igazából nem gyakorolni akart, csak egy kicsit le szerette volna fárasztani a kutyákat, akik a nagy úton igen csak feltöltődtek. Ahogy a pórázok kattantak, úgy kezdett rohanni mind a kettő. A szokásos módon Rogue gyorsabban elstartolt, hisz fizikálisan ő a termetesebb. Így Psyche kissé lemaradva futott társa mögött, de ő gyorsan megunta, és inkább visszarohant gazdájához, aki mint mindig most is letérdelt, és ráült a sarkára, hogy egy szintben lehessen a kutyával. Így kezdte el dögönyözni, a füle tövét vakargatni, és még egy puszit is adott a barna orrocskára. Psyche termesztetésen imádta ezt, és még inkább hozzá bújt gazdájához, aki azért nem értett ezzel egyet, mert éppenséggel az volt a célja, hogy egy kicsit lefárassza őket. De nem lehetett mit kezdeni a kis szukával, csak nem hagyta magát, így Grace se tudott mit tenni, inkább engedett neki, és tovább dögönyözte. Azonban az, hogy Psyche teljesen nyugodt volt, nem azt jelentette, hogy Rogue is így állt a dologhoz. A nagy pályán csak sikerült látótávolságon túlra futnia. Valószínűleg az idegen kutya szagára figyelt fel. Azonban Grace nem szerette sose, ha a kutyák eltűnnek szem elől, így füttyentett egyet, és a Rogue nevét kiabálta, de a kutyát túlságosan lekötötte a fehér eb. Davide: Mikor mindenféle gondolatik cikáznak át az ember agyán, és figyelmét teljesen leköti az a tudat, hogy ez más a második eset a hónapban, hogy valami elromlott a kerékpárján, s persze miközben ezen kattog figyelme lankad a négy lábú társa iránt, természetesen pont akkor történik egy újabb váratlan esemény, ami teljesen kizökkenti megkezdett gondolatmenetéből. Davide pontosan ezt élte át, amikor is feltűnt egy termetes fekete folt, aki nem mellesleg egyenesen feléjük tartott és a távolság rohamosan csökkent. - Mehisto, marad! - szólt rá, mielőtt a kék szeműnek eszébe jutott volna üdvözölni a új jövevényt, bár nem ilyennek ismerte, és valószínűleg pontosan ezért szólt rá olyan határozottan. A másik kutyát nem volt nehéz beazonosítani, legalábbis, ami a fajtáját illeti, amúgy nem találkozott még vele, ebben egészen biztos volt. A kutya meg sem állt addig, míg hozzájuk nem ért, Mephisto persze nem tudott nyugton maradni, ide-oda ficánkolt a másik körül, mondhatott neki az ember bármit, ha zaklatóra talált. Nem lelkesedett különösebben nagy örömmel - Hát te ki vagy? - hajolt lejjebb, hogy kezét a kutya felé nyújtsa, óvatosan és lassan, ahogy kell. Tekintetével a környéket pásztázta, míg ki nem szúrta a lányt egy másik kutyával. - Gyere, menjünk vissza a gazdádhoz. - Ha a kutya is beleegyezett, megsimogatta a fejét, aztán a nyakörvéért nyúlt, ha nem tűnt jó tervnek, akkor Mephistoval irányította, elindult egyenesen arra, amerre a lány állt, legalábbis így tervezte. Grace: Tényleg kezdett aggódni, hogy a kutya elbóklászott, és nem nagyon szeretne visszajönni. Így tétovázás nélkül pattant fel a földről, aminek Psyche nem annyira örült, még nyüszített is egy sort nemtetszését kifejezve. De Grace nem igazán tudott most vele törődni, épen túlzottan lekötötte, hogy megtalálja Rogue-t, aki idő közben új ismerősökre talált. A másik kutya nagyon lekötötte a figyelmét, már ment is volna közelebb hozzá, de úgy tűnt, hogy a gazdi is felfigyelt Rogue-ra. Mikor a férfi hozzá akart érni, inkább morogva hátrálni kezdett. Ha Gracen kívül más nyúl felé, akkor azt támadásnak veszi. Ebből is lehet következtetni, hogy nem mindig bántak tökéletesen a kutyával. Végül Rogue egy hátra arcot ütemezett be, és vissza rohant a lányhoz, aki mellett némileg biztonságban érezte magát. Azonban Grace-t némileg meglepte a kutya hirtelen visszatérése, mikor már éppen indulni akart érte, de ekkor figyelt fel rá, hogy nem egyedül voltak a pályán. Mindenesetre még mielött elnézést kérhetne Rogue viselkedéséért az ingerült kutya fejét megsimogatta, hogy ezzel tudatosítsa benne, nincs semmi baj. Végül megindult az ismeretlen alak felé. Rogue némileg tétovázva követte gazdáját, míg Psyche nem sietett el semmit, és mikor már egy jó pár méterre eltávolodtak a többiek, csak akkor óhajtott nagy kegyesen felállni a földről, és követni Gracet. Mikor már teljes életnagyságban láthatóvá vált a másik páros, Grace automatikusan a kutyára irányította figyelmét, és megcsodálta annak gyönyörű szemeit. - Marad - szólt rá kutyáira, hogy nehogy a Mephistonak menjenek. Ez főleg Roguera vonatkozott. De természetesen mind a két kutya értett a szóból. Psyche pedig főleg, ő kényelembe helyezve magát nyúlt végig a földön. - Bocsánat Rogue miatt! - pillantott le a kutyájára aki fegyelmezetten állt még mindig rossz szemekkel nézve az idegenre. Grace ezzel úgy gondolta meg is úszta az egész beszélgetés dolgot. Davide: - Ha hajlamos elkószálni, nem biztos, hogy jó ötlet levenni a pórázt - jegyezte meg, mikor halló távolságon belül került a lányhoz. Mivel abszolút nem volt neki ismerős, így új jövevényekként azonosította be őket. Szemeivel végig követte Rogue útját, aki aztán visszatalált a gazdájához, tekintéből szinte áradt Davide felé, hogy meg se próbáljon közelebb menni hozzájuk, és a srácnak eszébe sem jutott. Megállt két lépésnyire tőlük, mellette Mephisto kíváncsian figyelte négylábú társait, de nem mozdult, mert a parancsszó szerint, neki láb mellett kellett maradnia. Azért egy leülést engedélyezett magának, attól még ott maradt ahol volt, de legalább kényelmesebb. - Semmi gond, nem történt baj, de amit mondtam azt komolyan gondoltam. Új vagy még itt , ugye? - tett fel egy számára elég egyértelmű kérdést és a lány arcát fürkészte. Hasonlított valakire, de egészen biztos volt benne, hogy nem ő az, vagy ha téved akkor ismét bebizonyosodik, hogy pocsék az arcmemóriája. Előfordul.

L	Előzmény | 2015.07.29. 20:59 - #4

Grace: - Bocsánat! - szabadkozott ismét lesütött szemekkel szégyenkezve. De nem a kutya miatt, inkább a saját szerencsétlensége miatt. Bár ennek ellenére nem igazán szándékozott betartani a dolgot, mert Rogue nem igazán szokott elszökni, és csak még ingerültebb lett volna, ha pórázra kötik, és akkor bizony ténylegesen elszabadult volna - Nem szokott ilyet csinálni. Valószínűleg az új ismerősök teszik. Ha ismeretlen kutya van a közelben, akkor hirtelen szelegtív lesz a hallása. Ugye Rogue? - a kutya a neve hallatán felnézett gazdájára, aki ezért megvakargatta Rogue fejét. Igazából csak azért mondta el ezt mind, hogy választ adjon arra, hogy mért nincs pórázon az eb. Valószínűleg ezt mindezt nem közli, ha nem muszáj. - Igen párórája érkeztem, ezért is lettek elengedve a kutyák. Nem igazán bírták a hosszú utat, és már kellett nekik egy kis szabadság - a téma szinte már adott volt. Grace minden mondatába képes volt belefűzni, hogy a póráz mért nem Rogue nyakörvével van összekötve. A lánynak viszont valami megindokolhatatlan dolognál fogva, hirtelen távozásra szánta rá magát, így most már ténylegesen beleakasztotta a nyakörvekbe a pórázokat. Psyche-nek nem különösebben okozott ez problémát,inkább az örök eleven Rogue-nak, aki nyüszítve kezdett hadakozni a póráz ellen, és megpróbált még a nyakörvéből is kibújni. - Rogue lábhoz - parancsolt rá Grace. Persze az utasítás ellen nem sok dolgot tehetett a kutya, csak csinálta, amit ilyenkor kell. Megkerülte a lányt, és annak baloldalán várta a következő utasítást. Kétségtelen, hogy Psyche-vel kevesebb a baj volt, de talán ez annak is köszönhető, hogy a barna border collieval már egészen régóta foglalatoskodott Grace. Végül mielőtt távozhatott volna még eszébe jutott két dolog is. Az első, hogy nem ártott volna bemutatkozni. A második pedig, hogy fogalma se volt róla, hogy itt mi merre - Amúgy Grace Outlaw vagyok - még talán kezét is nyújtotta volna, ha karonként nem jutott volna egy-egy kutya rá. - És ő... - kezdett bele némileg tétovázva, még bele is akadt. Ebből is látszott, hogy nem igazán volt erőssége a kommunikáció - Nem tudnál segíteni, hogy merre van a tó? Ott talán egy picit lenyugodnának - egy-egy pillantás vet a két kutyára. Már csak azért is találta jó ötletnek a tavas dolgot, mert otthon Svédországban rengetegszer fürödtek a kutyák az ott található tavakban. Főleg úgy, hogy eleve egy tó környékén laktak, ami szerettel várta a fürdőzöket a jobb időben, bár a kutyákat nem gátolta az időjárás a fürdésben. Mivel Grace sose tudott tájékozódni, és eleve óriási volt az udvar így még nehezbbé vált a dolga, ezért is szorult segítségre, bár általában szeretett csak magára hivatkozni. Davide: Hallgatta a magyarázatot és gondolatban megcsóválta a fejét. Ismerős volt, amiről beszélt, igaz, nekik már nincsenek ilyen problémáik, ahhoz nagyon erős ingernek kell érnie Mephistot, hogy megzavarodjon. Ezek szerint Rogue kevesebbel is beéri, ami nem volt túl jó, ha szeretni elengedni a pórázról. Ez és több megoldás villant át Davide agyán, miközben igyekezett a lányra is koncentrálni. - Így már értem - bólintott szavai hallatán. Tehát újonc, ahogy sejtette. - Pályán kívül nem szoktuk elengedni a kutyákat, erre most pont én sem vagyok jó példa, de ha tudod, hogy az új dolgokra hogyan reagál, nem kellett volna elengedned egyből. Nem akart kiselőadást tartani, még ha hangsúlya annak is tűnhetett, ezért is nyelte le  a továbbiakat és lepillantott a kezére, amikor fogást váltott a kormányon. Erősen kellett koncentrálnia, hogy ne szólaljon meg akkor sem, mikor Rogue a póráz ellen tiltakozott, szinte érezte, hogy meg kellene mozdulnia, hogy segítsen, de türtőztette magát, a lány pedig megoldotta. Az biztos, hogy nem kezdők, sem a gazdi sem a kutyák, ami jó jel, bár a lány bátorságához is tudott volna még egy-két szót szólni. Nehéz kiesni a tanács-osztó szerepéből, ha egész nap azt csinálja az ember. - Davide Magliocco, örvendek - Végre egy mosoly is megjelent a szája szélén, miközben lenézett a hófehér négylábúra. - Ő pedig itt Mephisto. - Mutatta be a kék szeműt, aki neve hallatán boldog pofával felnézett a gazdájára. - A tó? De, persze, máris. - Megfordult, hogy a helyes irányba nézve elkezdjen magyarázni, merre is kellene elindulnia a lánynak, aztán támadt egy új ötlete és módosított a válaszon. - Szívesen elkísérlek, ha nem zavar, úgy egyszerűbb. - Nem akart tolakodó lenni, de kedve támadt megnézni a tavat, levezetésként egészen ideális választás lenne egy könnyed séta. A biciklijével nem volt kibékülve, de nem is akarta otthagyni sehol, így nem maradt más választása, mint vinni magával, már, ha megy, mert ahhoz nincs kedve, hogy egyedül menjen, főleg, ha Grace visszautasítja a társaságát. Grace: A prédikáláshoz inkább nem fűzött semmit. Már megszokta, hogy mindenki megmondta neki, mit, hogy kéne csináljon. Főleg a szülei vezették mindig az orránál fogva. Talán ezért is volt oda úgy a kutyákért, mert velük könnyedén közös nevezőre jutott. Talán ezért se volt oda az emberi kapcsolatokért, mert mindenki jobban tudta, hogy mit kéne csinálnia. De most könnyedén szemet hunyt fölötte, mert sikerül magában tudatosítani, hogy mégis egy kutyaiskolában van, ahol valószínűleg nem egyszerű kezdők vannak, így inkább beleegyezően bólintott egyet a férfi szavaira, hogy megértette, és nem fog többet előfordulni. Bár ezt nem tudta teljes mértékben megengedni, mert szenvedés volt neki már azt is nézni, ha a kutyái szenvednek a megkötöttségtől. Mosolyogva nézett le Mephistora. Talán a kutya elbűvölő kék szemei tették, de valami nagyon megfogta a kutyában. - Nagyon szép kutya - jegyezte meg csak úgy mellékesen kimondva gondolatait. Szívesen megkérdezte volna, hogy szabad-e megsimogatnia, de mivel a kezei már foglaltak voltak, és nagy valószínűséggel Psyche elég féltékeny lett volna, amint Mephistohoz nyúlt volna, így két okból se lett volna szerencsés akció - Husky, ugye? - kérdezősködött továb a kutyáról. Talán az egyetlen téma, amiről képes volt órákon keresztül beszélni. - Psyche - biccentett a barna kislány felé, majd baloldalra döntötte hátra a fejét, ami így továbbra is a parancsra váró bernát hegyire mutatott - és Rogue - mutatta be a két kutyát, akik a nevük hallatán, gazdájukra szegezték tekintetüket, hátha még mond valami különösebben érdekeset nekik. - Ö...ö... - dadogott kissé tétován. Nem igazán szokták kísérgetni, és felajánlani neki az emberek a segítségüket, úgyhogy még meg kellett neki emésztenie az új dolgot - Rendben, azt megköszönném - bólintott végül beleegyezően, és a ha Davide megindult, követte őt. Davide: - Igen, az - bólintott rá, mikor Grace Mephi fajtáját kérdezte. Ő volt az a verzió a huskyk közül, akire nehéz volt mást mondani, mert abszolút nem illett még a megtévesztőként is szereplő malamutra, és színe sem volt becsapós. Ha valaki ismeri az északi fajtákat, annak gondolkodnia sem kell rajta, kivel áll szemben, elég egyértelmű, vagy legalábbis Davide szerint az. Már épp mondani készült, hogy nem muszáj beleegyeznie, megmutatja szívesen, hogy "Arra van.", aztán meg a maga dolgára, mivel még úgyis kell találnia valakit, aki megnézi a kerékpárját. Grace azonban másképp döntött, így Davide egyszerű helyzetbe került. - Nincs messze, és az egyik legjobb hely a központban - Fogott bele egy kis magyarázatba, ha már újonccal volt dolga, legalább jól akarta bemutatni a helyet. Nem volt túl sok kirívó látványosság, de, ami volt, azt tényleg megérte megnézni. Például a tavat is, ahol szívesen töltötték az idejüket, szóval örömmel indult el a tó felé.

L	Előzmény | 2015.07.29. 20:58 - #2

Grace: Daveid társaságában érkezett meg, aki egész szimpatikus módon felajánlotta, hogy megmutatta Gracenek a helyet. Nem voltak túl szimpatikus emlékei az emberi tárassággal kapcsolatban, így meg is lete az egész, hogy Davide ilyen segítőkészen állt a dolgokhoz. - Hát igen a kutyáknak egy élmény, ha a vízben lubickolhatnak - értett egyet a tó a legjobb hely, bár arról fogalma se volt, hogy a központba is, hisz alig ismert itt két folyosót, de mindenestre elhitte a dolgot Davidenek - A gazdiknak pedig a rémálma - tette hozzá saját tapasztalatát, hisz Svédországban nem volt túl gyakori, hogy meleg legyen, de a kutyák pedig imádták, ha a tóban fürödhettek egy kicsit, és mindig Grace is vizesen végezete a három-négy fokokban. És az emlék gondolatának hála egy halvány mosoly jelent meg az arcán. A két kutya pedig szimplán oda voltak a víz láttán, főleg az örökmozgó Rogue, aki egyből csobbani akart egyet, de a póráz másik végét megrántva Grace nem igazán hagyta neki, hogy csak úgy elszaladjon ismételten. Davide: Mephisto a tavat meglátva izgatottan megindult, de Davide időben rászólt és a kutya lehajtott fejjel visszavett a heves tempóból. - Ha megszokják a rendet meg a környezetet sokkal könnyebb lesz velük. Még itt is, pedig ez a legtöbb kutyás számára a legnagyobb kihívás. Póráz nélkül visszafogni a kutyát, hogy ne rohanjon fejvesztve a vízbe. - Több emlék is bevillant a fejében, az első fürdetés, az első úszások, és persze a tónál töltött szabadidők, amikből mostanság valahogy egyre kevesebb jut nekik. Kerékpárkát letámasztotta egy fához, így azért már sokkal könnyebb volt sétálni és még Mephistot is szemmel tartani, aki megbűvölten bámulta a nagy vizet. Már nem akart belerohanni, de még küzdött az érzéssel, hogy milyen jó is lenne csobbanni egyet. Grace: Psyche könnyedén elbírta, hogy nem engedik be a vízbe, hanem a gazdája mellett kellett maradnia. Így folytatva, amit elkezdett még a pályán elheveredett a fűben, és sunyin néha-néha rápillantott az ismeretlen kutyára. Talán még jobban is vonzott az ismerkedés, mint a tavacska vize. Viszont Rogue még mindig vágyakozva bűvölte a víz tükrét, mint akinek lételeme, hogy a vízbe rohanjon. Néha még fel is nyüszített jelezve, hogy ő ezt mennyire szeretné. Grace pedig bólogatva hallgatta a magyarázatot, és mikor a kutya felnyüszített, csak egy simogatással nyugtatta meg. - Értem - bólintott - Psychevel nincs is ilyen probléma igazából, de mint a mellékelt ábra mutatja, Rogue nem könnyű eset - biccrntett a kutya felé, és egy halk kuncogás is elhagyta, amint lepillantott a vágyakozó tekintetű ebre. Rogue sokszor csinált olyan dolgokat, ami Gracet gyakran megnevettette, már csak ha visszagondolt rájuk, egy halk kuncogás távozott torkából. - Levezetendő energiája, pedig mindig akad - beszél továbbra is a berni pásztoráról. Davide: - Mephisto is hamar rájön, ha valamit nem jól csinál, de ehhez legtöbbször nagyon résen kell lennem. A hugomnak egyszerűbb dolga van a corgijával, Astro utálja a vizet. A fürdetése rosszabb, mintha dán doggal próbálkoznánk. - Nem túlzott akkorát, mint amilyennek hangzott, a kis szörnyeteg tényleg kemény ellenfél volt, ha a kádat előszedték akár itt bevitték fürdetni. Davide biztos, volt benne, hogy van egy x. érzéke, amivel kitalálja előre, mire készülnek ellene. - Meglepő módon, nincs itt senki, pedig mindig találkozom itt kutyásokkal, ez olyan központi hely, vagy ilyesmi. Volt olyan, hogy itt tartottam a kiképzést, egy kis nehezítés vagy ilyesmi. - nem tudott kilépni a magyarázó szerepből, hiába, ha egész nap azt csinálod, nehezebb róla leállni, mint bárki hinné. - De beszélj inkább te, szeretem megismerni az új arcokat. - Mosolyogva nézett a lányra, miközben közelebb lépkedett a vízhez.. Nem akart teljesen odamenni, az Mephistonak túl nagy kísértés lenne, de legalább meg akarta közelíteni, az is pont elég. 2015.05.06. Itt a játék félbe szakadt a másik játékos inaktívsága miatt. :-/

L	Előzmény | 2015.07.29. 20:29 - #1

Davide egy igazi olasz férfi, aki mindig mosolyog, pozitív kisugárzásával magához vonzza szeretett négylábúit, hiszen oda van a kutyákért. Saját kis hófehér szőrcsomóját is nagyszerűen neveli, de másoknak is szívesen segít, türelmes típus. Plusz a tekintete... A tekintete az valami... Ú! *.*

[6-1]