GALÉRIA | EXTRÁK | HIRES EMBEREK | LÁTNIVALÓK | VAJDASÁG

Alap adatok:
¤ Himnusz: Boľe pravde
¤ Nemzeti mottó: -
¤ Hivatalos neve: Szerbia Köztársaság
¤ Főváros: Belgrád
¤ Államforma: Köztársaság
¤ Elnök: Tomislav Nikolić
¤ Hivatalos nyelv: szerb
¤ Népesség: kb 7.120.666 fő (2011)
¤ Pénznem: dinár
¤ Nemzetközi gépkocsijelzés: SRB

A Balkán-félsziget középső és északi részén, illetve a Kárpát-medence déli részén található. Északról Magyarország, keletről Románia és Bulgária, délről Albánia vagy Koszovó, Macedónia, és Montenegró, nyugatról Bosznia-Hercegovina és Horvátország határolja. Szerbia egy tengerparttal nem rendelkező ország.

Szerbia legnépesebb városa, és egyben fővároa is Belgrád, mely a régi történelmi időkben a magyar Nándorfehérvár nevet viselte. Történelme során Belgrád a keleti és nyugati kultúra választóvonalán helyezkedett el. Európa egyik legrégibb városa.

Szerbia többnemzetiségű ország, amelynek egyes területein, a szerbek aránya nem éri el az abszolút többséget. Legutóbb 2002-ben tartottak hivatalos népszámlálást, de ezek az adatok nem tartalmazzák a nemzetközi felügyelet alatt álló Koszovó lakosságának számát. Hosszú, nagy múltő történelmük során éltek területükön: kelták, törökök, magyarok, románok, szerbek, montenegróiak, albánok, ruszinok, németek, ukránok, csehek és oroszok is, illetve ezen népek képviselői mind a mai napig élnek Szerbia határain belül.

Szerbia és Montenegró szétválása:
Szerbia és Montenegró két korábbi jugoszláv tagköztársaság,Szerbia és Montenegró államszövetsége volt, amely 2003. február 4-énalakult, és 2006. május 21-én bomlott fel, amikor Montenegró lakossága népszavazás útján a függetlenség mellett döntött. Az új állam, Montenegró, 2006. június 3-án nyilvánította ki hivatalosan függetlenségét.

Földrajza:
Az Alföld déli vidéke a Száva és a Duna vonalától délre végződik, de a Morava-völgyben mélyen benyúlik a Balkán-félszigetre. Ettől a völgytől nyugatra helyezkedik a Dinári-hegység, amely Montenegró területén át egészen az Adriai-tenger partjáig fut. Keletre a Balkán-hegység és a Szerb-Kárpátok emelkednek kisebb folyóvölgyekkel, medencékkel. Szerbia legmagasabb pontja Koszovó területén, a Prokletije hegységben található 2656 m magas Đeravica. Szerbia központi részének legmagasabb csúcsa a Balkán-hegységben található 2169 m magas Midľor.

Éghajlata:
Szerbia klímája a kontinentális (a Vajdaságban) és a mérsékelt kontinentális (Közép-Szerbia, Koszovó) között mozog. A csapadékok elegendőek az ideális mezőgazdasági termeléshez. Ehhez még hozzájárul a Vajdaság és ©umadija termőföldje.