Jelentem, még élek, már ha mostanság nem is igazán tudom, mit jelent az, hogy "élet". Régen volt már ekkora hangulatingadozásom, mint mostanság, ha tehetném, ki se másznék az ágyból, csak feküdnék, aludnék és nézném a lökött filmeket, meg sorozatokat a Tv-ben. Hm, nem is rossz terv...
  Ami viszont tényleg rémes, az a teljes elkedvtelenedés a szerepjátékokat illetően. Annyi félekarim van, személyiségben és más tekintetben is, de egyikbe se tudom úgy beleélni magam, mint régen, vagy akár másfél héttel ezelőtt. Nem tudom, miért, pedig egyiksem olyan nehéz vagy bonyolult még Emma Roth sem, aki ugye a nagy hisztérikám. 

  Valahogy helyre fogok rázódni, ígérem! Addig meg, amit tudok csinálok, ami nem megy azt hagyom, és meg látjuk, mi sül ki belőle...