21. fejezet
 

     �ssze-vissza forgol�dott, a takar� r�csavarodott a test�re, moccanni sem tudott t�le. V�g�l morogva ler�gta mag�r�l �s fel�lt. Ak�rh�nyszor lehunyta a szem�t, a lak�s romjaib�l kid�l� f�st�t l�tta, a l�ngokat, amik felem�sztik a m�ltj�t. Mindene ott volt, minden�t otthagyta, semmilye sem volt m�r, amihez k�t�d�tt. David meg fogja pr�b�lni kimenteni, amit ki tud, de feleslegesnek l�tta a t�rekv�st. Azt is pontosan tudta, honnan indulhatott a t�z, ahogy azt is, milyen gyorsan terjedt sz�t a h�l�szob�ban. Ha maradt is valami, ak�rcsak egy halv�ny �rnyalat�ban �pen, az a f�rd�szoba legbels�bb sark�ban r�m�lten vacog� p�k. Neki onnan nem fog kiker�lni haszn�lhat�, felismerhet� holmija, ebben eg�szen biztos volt.
S�r�s szorongatta a tork�t. Saj�t ujjait �rezte a b�r�n, ahogy egyre er�sebben szor�tj�k, de t�bb kellett enn�l a hal�lhoz. A saj�t �rint�se hat�stalan volt �nmag�ra n�zve, csup�n mindenki m�st m�rgezett meg, akiket szeret, akik �rtatlanok �s nem tehetnek arr�l az �tokr�l, amit Elisabeth maga �rt al� abban a k�poln�ban n�h�ny h�nappal ezel�tt. Hogy megb�nta-e? Nem, egyetlen percig sem gondolta azt, mennyivel k�nnyebb lett volna hagyni a n�v�r�t �s az unokah�g�t az�rt, hogy � eg�szs�gesen els�t�ljon. Ez olyan �nz� tett lett volna, amire sosem lenne k�pes. El�bb �ldozn� fel saj�t mag�t, minthogy olyasvalakinek baja essen, aki k�zel �ll hozz�. �s mi lett bel�le? Egy gyilkos, aki sosem �rintheti meg a szeretteit. Ezt nem nevezheti �letnek, b�rmilyen hossz� ideig tartson is, szenved�ss� v�lt minden perc, amit ebben a l�tform�ban el kell t�ltenie. Vajon milyen sok�ig kell elviselnie mindezt?
Beleb�jt a k�lcs�n kapott papucs�ba, l�bai szinte elvesztek a m�retes l�bbeliben. Enyh�n csoszogva tudott csak k�zlekedni benne, �ppen ez�rt l�pett ki bel�le �s ment tov�bb mez�tl�b. A s�t�tben nehezen t�j�koz�dott, az ajt�n t�l a folyos� csendj�ben elfogta a f�lelem. Kezeivel navig�lva l�pkedett, m�g meg nem l�tta a r�snyire nyitva hagyott ajt�n �t kisz�r�d� f�nyt. �vatosan k�zelebb lop�zott, azt�n a b�tors�ga elhagyta �s tov�bb indult. A k�vetkez� pillanatban sz�j�n �nk�ntelen�l kiszaladt a talp�ba nyilall� f�jdalom okozta hang, nekid�lt a falnak, s egy l�bon ugr�lva szorongatta a s�r�lt v�gtagot.
- Elis? – hallotta meg Marcus hangj�t, majd l�pteket, azt�n a f�nycs�k kisz�lesedett, ahogy a f�rfi kil�pett a szob�b�l.
- Belel�ptem valamibe – magyar�zta a l�ny k�nnybe l�badt szemekkel.
- Had n�zzem – F�lre�llt az �tb�l, ezzel jelezve Elisnek, hogy menjen be �s �lj�n az �gyra. A l�ny habozott, miel�tt kiss� bicegve bel�pett a h�l�szob�ba.
Nem volt nagyobb, mint a vend�gszoba, amiben � ideiglenesen lakott, de l�nyegesen otthonosabb �s modernebb volt ann�l. Az ajt� m�g�tt egy �r�asztal volt, rajta egy lecsukott fedel� laptoppal, n�h�ny pap�rral. Az �gy �llt a k�z�ppontban, n�h�ny l�p�ssel gond n�lk�l el�rte. Le�lt a sz�l�re. K�rben�zett, t�bbsz�r is megtette, csak hogy ne kelljen Marcusra n�znie, �gy is sz�rnyen zavarban volt a t�rt�ntek miatt.
- Nem akartalak fel�breszteni – B�nb�n� arc�t l�tva, a f�rfi halkan felnevetett, azt�n let�rdelt a l�ny el� �s a talp�t n�zte az �gy melletti l�mpa f�ny�ben. Megtapogatta, megmassz�rozta, miel�tt leengedte, s fel�llt.
- B�rmi is volt, nem maradt benne, nem s�rtette fel a b�rt. Azt hiszem, t�l fogod �lni. – �ll�totta fel a diagn�zist �s le�lt Elisabeth mell�. A l�ny �szt�n�sen arr�bb h�z�dott, len�zett keszty� fedte ujjaira �s h�l�t adott az �gnek, ami�rt azokat nem hagyta a szob�j�ban.
- K�szi – ny�gte ki v�laszul, s �jb�l k�rbe hordozta tekintet�t. Eddig valahogy elker�lte a figyelm�t egy k�nyv, ami eg�szen az asztal sz�l�re lett ledobva, val�sz�n�leg nem is olyan r�gen. - Mit olvasol?
- Egy �rdekes k�nyvet. Az egyik di�kom aj�nlotta. - V�laszolta, s hirtelen elhallgatott. Esz�be jutott, kivel is �l azon az �gyon, hogy tulajdonk�ppen m�r azzal is szab�lyokat szegetett, hogy befogadta. Mindezek mell� azt sem tagadhatta, �rdekli Elisabeth, mint n�, mint szem�ly.
Azon az est�n, amikor v�letlen�l egym�sba botlottak, t�rt�nt k�z�tt�k valami, amit k�ptelen szavakba �nteni, b�r ha meg tudn� tenni, akkor sem mern� a l�ny szem�be mondani. Tele volt bizonytalans�ggal, k�rd�sekkel, mi�rtekkel, amikkel megmagyar�zhatta a fejben lej�tsz�d� lehet�s�gek helytelens�g�t. Er�s k�sztet�sek gy�t�rt�k, olyan dolgok, amikt�l fant�zi�j�n t�l, teste is reakci�ba l�pett. Leplezve mindezt, fel�llt �s elvette a puha k�t�s� k�nyvet, majd a l�ny fel� ny�jtotta.
- Angelology - h�mozta ki a szavakat Elis. M�g nem hallott r�la, de a bor�t� �s a c�m alapj�n �rdekesnek t�nt sz�m�ra. A h�toldalon l�v� f�lsz�vegre pillantott, �tfutotta, s igyekezett nem belemer�lni, ahogy szok�sa volt. - J�l hangzik. - Adta vissza kis id� eltelt�vel, k�zben tekintete akaratlan v�ndor�tra indult Marcus mellkas�t�l az arca fel�.
- M�g csak az elej�n tartok - �rezte mag�n Elisabeth tekintet�t, ett�l r�t�rt egyfajta zavarts�g, a sz�ja kisz�radt, a pulzusa megemelkedett. �nk�ntelen�l megnyalta ajkait, majd a l�ny szem�be n�zett, �llva annak k�rd�, m�r-m�r h�vogat�nak t�n� tekintet�t.
Elis k�rd�seket l�tott. Marcus v�laszokat keresett a szem�ben, amikre fogalma sem volt honnan, de tudta a v�laszt. Pontosan �rezte, mit akar t�le megtudni a f�rfi, hiszen mindketten ugyanarra gondoltak, a v�gyaik azonosak voltak, csup�n a b�tors�guk maradt el m�g�tte, nem engedve szabadj�ra mindazt, ami tombolva ki akart t�rni bel�l�k.
Marcus tette meg az els� l�p�st. Elisabeth elfelejtette, hogy k�pes mozogni, hagyta a f�rfi kez�t felemelkedni, meg�rinteni ujjaival az arc�t, finoman v�gigsim�tani az arccsontj�n, majd sz�j�n�l meg�llapodni. �szt�n�sen r�harapott als� ajk�ra, tekintet�t a f�rfi�be f�rva k�zvet�tett fel� �t sem gondolt szavakat, k�r�seket. Marcus lassan el�re hajolt, cs�kkentve a kettej�k k�zti t�vols�got, s a l�ny ajkai r�snyire sz�tny�ltak, szemei lecsuk�dtak, v�rt mindarra, amit eddig nem engedett meg neki j�zan esze. A kis hang �les vinnyog�ssal tiltakozott, de a sz�ve sokkal er�sebb volt n�la. A f�rfi ajkai r�tal�ltak az �v�re, finoman massz�rozni kezdt�k, eg�szen gyeng�den, amit�l Elis megremegett. Keze v�gigcs�szott a f�rfi karj�n, a tark�j�n�l �llt meg, mire az �szt�n�sen k�zelebb h�zta mag�hoz, �s a l�ny hagyta. Annyira v�gyott m�r erre, k�ptelen volt meg�llj parancsolna, ha egy�ltal�n esz�be jutott volna ilyet tenni. Marcus kezei lecs�sztak a derek�ra, v�gigsim�tottak a gerinc�n, majd finoman h�tra d�nt�tte �s f�l� hajolt. Egyetlen pillanatra szakadt csak el t�le, m�g �jabb l�legzetet vett, s folytatta a cs�kot, v�get nem �r�en vesztek el egym�sban. Nyelv�vel meg�rintette a l�ny ajkait, aki k�r�s n�lk�l nyitotta sz�t �ket, hogy m�g jobban �rezhesse a f�rfit.
Mindketten tudt�k, mit akarnak, �s k�szek voltak eldobni g�tl� elveiket, eln�m�tani a kis hangot, ami meg�ll�sra k�sztethette �ket, egyszer�en mindent ki akartak kapcsolni, csak az �szt�neikre hagyatkozva teljes�teni mindazt, amit test�k k�vetel. �tadt�k magukat az �rzelemhull�mnak, meg�ll�thatatlanul, szenved�lyesen.
     L�bfeje kezdett �tfagyni, a takar� lecs�szott r�la �s a szoba h�v�s leveg�j�t�l f�zni kezdett. Beh�zta a takar� al�, eligaz�totta mag�n, an�lk�l, hogy kinyitotta volna a szem�t. Ahogy feljebb pr�b�lta h�zni, valamiben elakadt, s kellett neki n�h�ny m�sodperc �s p�r sikertelen pr�b�lkoz�s, hogy felfogja, mi is lehet az akad�ly val�j�ban. Szemei vill�msebess�ggel pattantak ki, csak a gyors reflexeinek k�sz�nte, hogy r�parancsolhatott test�re �s nem ugrott fel azonnal. Szabad kez�vel lassan a derek�n l�v� kar fel� ny�lt, �gre emelte tekintet�t, mikor megbizonyosodott r�la, t�nyleg az.
- K�rlek Istenem, add, hogy ne legyen igaz! - suttogta, mik�zben a lehet� legkevesebb mozg�ssal igyekezett a h�t�ra fordulni. M�g�tte megmozdult a kar tulajdonosa, a f�rfi morgott valamit, azt�n k�zelebb h�z�dott Elishez, �ll�t a l�ny v�ll�hoz �rintette. Elisabeth felny�g�tt, a k�vetkez� mozdulat�val arr�bb csusszant az �gyon, eg�szen ki a legsz�l�re.
Kezeit felemelve nyugt�zta, keszty�i a hely�k�n vannak, Marcus is l�legzik, a probl�ma eg�szen m�s ir�nyb�l mer�lt fel, ami nem felt�tlen�l rossz, ink�bb csak katasztrof�lis m�retekben kell gondolkodni.
- Marcus - tett egy rem�nytelennek l�tsz� k�s�rletet a f�rfi fel�breszt�s�re, az azonban azon k�v�l, hogy egy �jabb morg� hanggal nyugt�zta Elis arr�bb h�z�d�s�t, nem mozdult.
Mivel �gy t�nt, �t nem r�zta meg k�l�n�sebben a dolog, Elisabeth kim�szott az �gyb�l, megkereste f�ldre dobott ruh�it �s kiosont. A saj�tj�nak kijel�lt szob�j�ig meg sem �llt, becsukta az ajt�t, r�ford�totta a kulcsot, majd nekid�lt a hideg lakkozott f�nak.
- Basszus! Basszus! Basszus! - ism�telgette a szavakat, fej�ben l�zasan kutatott egy �sszer� magyar�zat ut�n, ami nem a legval�sz�n�bb a l�tottak alapj�n.
Eml�kszik. Pontosan tudja, mi t�rt�nt, vagy legal�bbis sz�mtalan eml�ke van az elm�lt �jszak�r�l, olyanok, amikt�l eg�sz teste bizseregni kezdett. Csup�n egyetlen ponton tudott m�gis kiakadni, az eg�sz �gy helytelens�ge, vesz�lyess�ge �s persze a David el�tt val� titkol�z�s is ide sorolhat�. Nem tud David szem�be n�zni, f�k�nt nem tudja elmondani, mi t�rt�nt. Ezt m�g mag�nak sem meri bevallani, nemhogy neki elmes�lni. Len�zett mez�telen test�re, csupasz b�r�re �s el�nt�tte a sz�gyen. Nem �rzett megb�n�st, nem volt konkr�t b�ntudta, mert tiszt�ban volt vele, mit tesznek �s akarta, hogy megt�rt�njen, csak maga a dolog, mint etikai k�rd�s… Na, itt akadt a b�kken�. Ha az iskol�ban azt megtudj�k, ki fogj�k r�gni. Elisabeth di�knak sz�m�t, legyen id�sebb a t�rsain�l, akkor is egy k�z�l�k, m�g Marcus a tan�ra, ezt pedig a legnagyobb j�indulattal is ellenezn�k, amibe �k belegabalyodtak.
Felvette a feh�rnem�it, azt�n az el�z� napi ruh�it, de nem mert kimenni. Le�lt az �gyra, majd eld�lt, a plafont kezdte szugger�lni. Hogy fog ezut�n Marcusra n�zni? Bizonytalanul pislogott a s�t�ts�g fel�, amibe a s�t�t�t�f�gg�ny�n �t besz�r�d� f�ny halv�ny cs�kokat h�zott. M�g ez a term�szeti j�t�k sem tudta lenyugtatni felborzolt idegeit. A sz�ja kisz�radt, a teste visszak�v�nkozott a f�rfi mell�, az �lel�s�be, a finom meleg lehelet�hez, ami a nyak�t cir�gatta. Felny�gve az �jj��led� v�gyt�l, beb�jt a takar� al�, fej�re h�zta, s �sszeszor�tott szemekkel igyekezett eg�szen m�sra koncentr�lni. Tal�n m�g t�l j�l is siker�lt neki.