A m�jus forr�n k�sz�nt�tt be, kiv�telesen t�lem f�ggetlen�l. Eltelt egy bizonyos id�, ami alatt a szemem, a testem kiheverte a megr�zk�dtat�sokat. A lelkem m�g f�jt itt-ott, sok k�rd�s mer�lt fel az eltelt id�szakban, a v�laszokat azonban m�r nem kerestem r�juk. A csal�dom j�l van, biztons�gban, mert a gyan�s alakot lef�lelt�k �s az �ta is figyelik a h�zunkat biztos, ami biztos. M�g Rosalie is j�l van, Josh meg lel�pett, v�rhat� volt, rosszul s�lt el a balh�ja, gyorsan tov�bb �llt, nem b�nom. Ap��k am�gy is jobban j�rtak n�lk�le, m�r csak Rosalie-t kellene elt�vol�tani. Tal�n elmehetne megkeresni a kisfi�t.
- Ennyire r�mes n�szem�ly? - k�rdezte Hannah, mikor kint �lt�nk az udvaron �s apa telefonh�v�sa ut�n mes�ltem, mennyire t�k�letes n�re bukkant az ap�m, igazi kincs. A nagy meglepet�sbe bele se mertem gondolni, amivel j�niusban v�rnak haza. Ha bejelentik, hogy lesz egy kistes�m sik�t� rohamot kapok, minimum.
- Belem�szik a k�pedbe �s a modor�t�l pap�rzacsk�t keresel - foglaltam �ssze t�m�ren a v�lem�nyem. - J�, pr�b�l kedves lenni, de t�lz�sba viszi. Apa teljesen a hat�sa alatt �ll �s ezt ut�lom. K�nnyen csavarta az ujjai k�r�, tuti, van valami h�ts� sz�nd�ka.
- Egyb�l �sszeesk�v�s-elm�leteket sz�v�gettek. Ti nem is ismeritek, de m�ris el�t�litek. - Caleb ezut�n a kerti locsol�b�l kapott a nyak�ba egy adag h�s�t�t. Mi�ta megmutattam neki egy ap�t�l kapott k�pen, kir�l van sz�, az�ta sokkal jobban a v�delm�re vette, mint el�tte. Sz�p n�, nem tagadom, de a f�rfiaknak el�bb ind�tja be a fant�zi�j�t, mint nekem, az biztos.
     A p�lya sz�l�n �lltam. N�ztem a hatalmas falat, ami alig tizen�t l�p�snyire magasodott el�tt�nk. Mi�ta a balesetem volt egyszer m�sztam meg, lassabban, csiga temp�ban, de most eld�nt�ttem, mindent beleadok. Volt egy saj�t rekordom, minimumk�nt �ll�tottam k�pzeletben szemeim el�.
- Egy kis sz�ll�k�ssel hamarabb feltorn�zhatod magad - s�gta Hannah a f�lembe.
- Nem fogok csalni - R� se n�ztem. Miel�tt hazamegyek, vissza akarok t�rni a r�gi form�mba, a magabiztos Elen�t szeretn�m ap�nak bemutatni, aki nem csak a kispadon �li v�gig a torna�r�kat, hanem felm�szik az akad�lyon, �tb�jik alatta egyetlen verejt�kcsepp n�lk�l. Mr. Spencer kimondta a nevem. A rajtvonalhoz �lltam, m�ly leveg�t vettem, szemben�ztem a fallal. Elsz�nts�gomba z�g� robajk�nt hatott a f�rfi er�teljes ki�lt�sa. Elindultam.

     J�nius tizedike, a Los Angeles-i rept�r lesz�ll� kapuja. A csomagokkal megrakott szalag mellett �llva v�rtam a feket�b�l sz�rk�v� �regedett b�r�nd�m, s mikor megl�ttam odal�ptem �rte. Monoton mozdulatsorral vettem magamhoz, elindultam a kij�rat ir�ny�ba. Emberek h�mp�ly�gtek mindk�t ir�nyba, mint a felkavart v�z. Nyakamat ny�jtogatva kerestem ap�t, aki harmadik fordulatra megpillantottam kez�ben egy t�bl�val.
- „�dv itthon Lena!” - Olvastam fel hangosan a pirossal r��rt sz�veget. Elnyomtam a kifel� indul� k�nnyeket, mosolyt var�zsoltam arcomra, s mire ki�rtem hozz� a t�megb�l m�r minden a legnagyobb rendben volt.
- Szervusz, kicsim - Szorosan mag�hoz �lelt, szinte hallottam csontjaim ropog�s�t karjai k�z�tt. Elvette a b�r�nd�m, v�llamn�l fogva mag�hoz h�zott �s �gy �gyeskedt�nk �t a szembej�v�k�n az aut�ig. Megpaskoltam a j� �reg j�rg�ny oldal�t, megker�ltem, be�ltem az any�s�l�sre.
Az ablakon �t n�ztem, ahogy megk�zel�tj�k az ismer�s utc�kat, felt�nt a t�r, a kedvenc cukr�szd�m, mosolyogva n�ztem az arcokat, akik egy percet sem t�ntek �regebbnek, mint n�h�ny h�nappal ezel�tt. J� �rz�ssel t�lt�tt el az otthon l�tv�nya, s m�gis a nyugtalans�g gomb�ca fesz�tette torkomat. Mintha valaki figyelne, de hi�ba n�ztem sz�t senki sem l�ttam, aki gyan�snak t�nne.
- Hova megy�nk? - k�rdeztem meglepetten, mikor lass�t�s n�lk�l tov�bb hajtottunk a h�zunk el�tt. Nyakamat ny�jtogattam h�trafel�, k�zben �t is figyeltem, mert nem �rtettem az eg�szet.
- Ez a meglepet�s r�sze a dolognak - t�j�koztatott nemes egyszer�s�ggel. Hi�ba faggattam tov�bb, nem �rult el m�st, mint addig, vagyis, legyek t�relmes, mindj�rt kider�l.
Kezdett ideges�teni a dolog. Kint a f�k ringat�ztak, m�g kord�ban tartottam mindent, kiv�ve a sz�vemet, ami elkezdett gyorsabb temp�ban dobogni. Elhagytunk m�g egy utc�t, azt�n a k�vetkez�t �s j�tt egy lejt�s szakasz. Ezen a r�szen ritk�n j�rtam, mivel ez az egy t�rsadalmi szinttel felett�nk �ll�k birodalma, volt. Mikor �jra k�rd�sre nyitottam a sz�m befordultunk egy vasb�l k�sz�lt, mint�zott d�szes kapuhoz, apa megnyomott valami gombot a slusszkulcsn�l mire szabadd� v�lt el�tt�nk az �t. Kezdett tisztulni a k�d.
- �dv�z�llek az �j otthonodban! - mosolygott r�m apa, miut�n leparkolt az egyik h�z el�tt, ami az aut��t oldal�n �llt t�bb m�sikkal egy�tt. Egy pillanatra elhom�lyosodott a k�p, azt�n magamhoz t�rtem. A sz�l visszacsapta a kocsi ajtaj�t, amit megpr�b�ltam kinyitni. M�sodj�ra siker�lt visszafognom �s kisz�llni. Tudtam, hogy ez lesz a v�ge. A mi h�zunk t�k�letes volt, csendes k�rny�ken, remek szomsz�dokkal, b�rki megvette volna, aki a t�k�letesek keresi. Ezzel szemben ott �lltam a sablonos valami el�tt, amire m�g, ha cukorm�zzal lenne bor�tva, akkor se tudn�m azt mondani, sz�p vagy otthonos. Egy kocka �llt el�ttem, s�rg�s sz�n� falakkal, feh�r keret� ablakokkal, s az ajt�ban azzal, akit sim�n belek�pzeltem ebbe a k�rnyezetbe, csak minket vettem volna ki a k�pb�l.
- Na, mit sz�lsz hozz�? - Apa lelkesed�se engem messzire elker�lt. K�rbefordultam �s meg kellet kapaszkodnom a kocsiban. �jra felt�mad az az �rz�s, mint a t�kr�k k�z�tt a labirintusban.
- Jaj, hagyd m�r George, biztos elf�radt az �ton - sz�lalt meg Rosalie �tl�pve a k�sz�b�n. Szok�sos m�don viseltem a k�sz�nt�s�t, azt�n megfogtam a h�tizs�kom �s kettej�k k�s�ret�ben bementem az �j „otthonomba”.
Emeleti szob�t kaptam, pont az utc�nkra n�z�t, m�r, ha lehet ezt a keskeny kis aut�utat meg az azt szeg�lyez� alacsony s�v�nyt annak nevezni. Mellettem a fi�k szob�ja volt, azt�n ap��k� �s volt m�g itt egy f�rd�szoba.
Idegennek �reztem magam a h�zban. Vend�gnek, aki csak ideiglenesen van ott, am�g nem kell visszamennie. Mintha kirekesztettek volna a csal�domb�l, kezdtem azt gondolni, a Black Falls-i utaz�ssal elvesztettem �ket. �gy l�pkedtem ezek k�z�tt a falak k�z�tt, mintha semmi k�z�s sem lenne hozz�juk. A h�rmasban elt�lt�tt vacsora sem feledtette velem, mennyire k�v�l�ll�v� v�ltam. Ap��k ismeretlen neveket soroltak, viccel�dtek a szomsz�dokon vagy azon, Brian�k mennyire �sszebar�tkoztam a h�rom lak�ssal arr�bb l�v� gyerekekkel. Hallgattam �ket, mosolyogtam r�juk, mik�zben bel�l s�rtam elkeseredetts�gemben. Vissza akartam menni az iskol�ba, elb�jni a takar�m al�, ami t�nyleg az eny�m volt. Kimenni a sz�k�k�thoz, amelyhez annyi eml�k f�z. M�sodik otthonomb�l els�v� v�lt mindaz, amit�l n�h�ny h�napja m�g szabadulni akartam. Most pont ford�tva �rzem.
     A reggel nehezen akart elj�nni. Aludni sem tudtam, forgol�dtam, kerestem a helyem, eredm�nytelen�l. Hajnali h�rom k�r�l keltem ki az �gyb�l, az ablakhoz mentem, sz�lesre t�rtam. Kint szemerk�lt az es�, akaratlanul is t�kr�zve engem, nem �rdekelt. Kidugtam a kezem, hagytam r�hullani a cseppeket, k�zben arcomon is v�gigfolyt n�h�ny k�nny, ami a p�rn�mnak m�r nem kellett. A r�gi h�zunk volt az utols� eml�kem any�r�l, � vel�nk volt a szob�kban, a b�torokban. Itt minden m�s, a r�gi dolgokb�l csup�n az �gyak �s a nappaliban �ll� telev�zi� maradtak. Nem akartam elaludni, pedig megfordult a fejemben, tal�n ez is csup�n �lom, ha fel�bredek, azt a saj�t szob�mban fogom megtenni. Hossz� percekig figyeltem a kezem, ahogy ellepik az es�cseppek, azt�n visszah�ztam �s becsuktam az ablakot. Mik�zben elfordultam t�le szemem sark�b�l valami furcs�t l�ttam. Mozg�st v�ltem felfedezni a szemk�zti h�zak m�g�tt. Az utcai l�mp�k kev�s f�ny�ben mind�ssze egy �rny�kot l�ttam, de a nyugtalans�g azonnal sz�t�ramlott bennem. Felvettem a farmerom, fel�lre a sz�ken hever� pul�verem �s leosontam a f�ldszintre. Egyetlen el�nye az �j h�znak, nem nyikorog a l�pcs� vagy a padl�, s az ajt�t is egyszer�bb kinyitni, mint a r�giekn�l.
Nem pr�b�ltam elrejt�zni, egyenesen �tv�gtam a t�loldalra. Ker�t�s h�j�n egyszer�en jutottam arra a pontra, ahol az el�bb az alakot l�ttam. Leguggoltam, a f�lhom�lyban legink�bb tapint�somra hagyatkoztam. A f� le volt taposva, t�bb l�p�snyomot is tal�ltam, mindk�t ir�nyba terjedtek. Frissnek t�nt, a sz�l, amit d�lut�n csin�ltam �sszekusz�lta a f�vet nem lenyomta, m�g az es� sem k�pes ilyesmire. Teh�t j�rt ott valaki, t�nyleg azt l�ttam amit.
- Fogalmam sincs, ki vagy, de jobban j�rsz, ha el�j�ssz - Mondtam ki hangosan mik�zben felegyenesedtem. - Nem viccelek.
- Miss. Ledford, nincs mi�rt agg�dnia - A m�sik h�zt�l l�pett el a f�rfi, k�t kez�t feltartva �llt meg t�lem n�h�ny l�p�snyire. - A Professzor k�ld�tt minket.
- Mi az, hogy „minket”? Hol vannak a t�bbiek? - Gyanakv�an szugger�ltam az alakot, k�zben kerestem az �ll�t�lagos csapatot, akik m�g itt vannak valahol.
- Ketten vagyunk. Az egyik�nk a h�zat figyeli, a m�sik a k�rny�ket. - Eg�szen hihet�nek hangzott lesz�m�tva, hogy idegenekben m�r r�g nem b�ztam meg puszt�n a szavaik miatt. - Ha megengedi, el�venn�m a zsebl�mp�m �s az igazolv�nyom.
- Honnan tudjam, hogy ez nem csak tr�kk? - Persze, ezt mondja, azt�n fegyvert r�nt �s nekem sik�tani sem lesz id�m.
- Ez nem tr�kk Elena - H�trat�ntorodtam. Belekapaszkodtam a h�z sark�ba nehogy elessek. Megjelent a m�sik f�l, vaks�t�tben is felismertem volna.
- Blaise? - Suttogtam er�tlen�l. Annyira sok id� eltelt mi�ta utolj�ra l�ttam, annyi minden t�rt�nt. Az agyam elkezdte a felejt�s g�dr�be tasz�tani az eml�k�t is, m�r a gondolataim k�z�l is sz�m�ztem, erre ott �llt el�ttem, alig h�roml�p�snyire.
- L�tom, j�l vagy - Meg�llt a m�sik mellett. Hirtelen el�nt�tt a k�sztet�s, hogy odamenjek, de visszafogtam az indulataim. A f�jdalmas heg az�rt m�g eml�keztetett r�, mi�rt k�ldtem el aznap.
- Remek, ha kicsevegt�tek magatok folytathatn�nk a munk�t - v�gott k�zbe az idegen. - �n elmentem k�rben�zni, ha m�r �gyis itt vagy figyeld te a h�zat. - V�llon veregette Blaise-t azt�n elindult, elvesztettem szem el�l.
Csendben maradtunk. N�zt�nk egym�sra, de egyik�nk sem tal�lta a megfelel� szavakat. Az enyhe kis vihar, ami sz�lb�l �s es�b�l �llott felkavarta a hideg leveg�t, hi�ba �lt�ztem fel j�l, meg�reztem a tettem negat�v oldal�t. �sszefontam karjaim a mellkasomon, m�st nem mozdultam, � sem. V�g�l n�h�ny perc ut�n m�gis megsz�lalt.
- Tudom, hogy haragszol r�m.
- Tal�n nincs r� okom? - Meglepett mennyire �rtatlanul hangzott a kijelent�se.
- Gondolom, van - vont v�llat egyszer�en.
- Gondolod? Tal�n nem eml�kszel, mi t�rt�nt? - Idegesen ragadtam meg a pul�ver ujj�t, csavargatni kezdtem.
- Arra eml�kszem, hogy felh�vt�l, kiab�lt�l velem, azt�n megfenyegett�l, hogy soha t�bb� ne j�jjek a k�zeletekbe. Mikor visszamentem kis h�j�n Angli�ig rep�tett�l. - M�sodpercekig t�togtam, mint valami hal.
- Telefon�ltam �s kiab�ltam? - Hangomra tal�ltam nagy nehezen.
- Nem is eml�kszem r�? - k�zelebb l�pett, �n is hozz�.
- Valahol nagyon elt�vedt�l, vagy beverted a fejed. R�m mozdult�l, azt�n k�ptelen volt�l le�llni, majd elkezdt�l �tkoz�dni �s teljesen elsz�llt az agyad. - �szrevettem, hogy hangosabban besz�lek a kellet�n�l, hevess�gemmel egy�tt ebb�l is visszavettem.
- Egy ujjal sem �rtem hozz�d! - v�gott vissza. A talaj �jra megmozdult alattam, egyhelyben tudtam maradni. M�rgesen n�ztem r�, � hasonl�an indulatokkal telve n�zett egyenesen a szemembe. - Ott se voltam, am�g nem h�vt�l!
- Ne hazudj nekem! - F�ny villant �t az �gen, halkabb d�rren�s k�vette. Az es� szakadni kezdett.
- Fejezd ezt be, nyugodj meg v�gre - Ler�ztam a kez�t, amit v�llamra akart tenni, ell�ptem t�le. - M�r tudom, mi t�rt�nt.
- Hallgatlak!
- Elmondom, ha lehiggadsz - Nagyot nyelve fordultam el, a falat figyeltem, m�ly leveg�t vettem, mire az es� cs�p�g�ss� szel�d�lt.
- Nos? - n�ztem r� megint.
- Tudod, mi t�rt�nt a t�kr�kn�l? - Meg�tk�ztem a k�rd�st hallva. Mi k�ze ennek hozz�nk?
- Ugyanaz, ami m�r el�tte is n�h�nyszor.
- Majdnem - Gerincemben �reztem, hogy a fesz�lts�g �jra felk�szik �s el�rasztja a testem. - Az a sr�c, akit te Josh-nak hitt�l egy csal�. � is olyan, mint mi. Illuzionist�nak nevezik, k�pes becsapni b�rkit. Manipul�l emberek, elhitet vel�k olyasmit, ami a val�s�gban nem l�tezik.
Nekid�ltem a falnak. A f�lemmel �rz�keltem minden sz�t, a fejemben azonban valami tiltakozott a hallottak ellen. Az nem lehet, � nem. Sz�lh�mos, de egyszer� emberk�nt �rtve.
- A v�s�rban t�rt�ntek is az � m�ve. K�s�n j�ttem r�, kicsoda val�j�ban, k�l�nben el�bb oda�r�nk, �s nem t�rt�nik meg mindaz a sz�rny�s�g, amit okozott.
- A robban�s… - k�bulatomban k�d�s k�pek derengtek fel.
- Azt mi okoztuk �s sajn�ljuk, de m�shogy nem tudtuk megt�rni a hat�st, amit r�d gyakorolt. A k�pek, amiket mutatott neked, mind az � agysz�lem�nyei voltak, az �desany�d k�pe, megjelen�se, a hangok, minden. Ki tudja, mi�ta figyel t�ged. - Tartott egy kis sz�netet, v�gre leveg�t vettem. - Az az eg�sz telefonos vagy ak�rmilyen j�t�k, mind az � m�ve �s sajnos minket is �tvert nem egyszer. Nem tudtuk, kivel �llunk szemben ez�rt is ment neki ilyen k�nnyen.
- Rosalie m�g ap�val van! - J�tt a hirtelen felismer�s. Elindultam haza, de Blaise elkapta a karom.
- V�rj! � nem tud semmir�l. Josh nem is az � fia, csak egy eszk�z volt, amivel a k�zeletekben lehet. Mikor lebukott az � fej�b�l is kit�rl�d�tt, semmire sem eml�kszik, ami az �ll�t�lagos fi�val kapcsolatos.
- Nekem ez… - Ahogy elengedett �sszecsuklott a l�bam, a f�ld�n �lve meredtem el�re. - Teh�t ak�rh�nyszor m�shogy viselkedt�l velem az mindig… � volt.
- T�bb ilyen is volt? - Leguggolt hozz�m. - Mit csin�lt?
- H�t… te, vagyis � csak… - Neh�z volt szavakba �nteni, f�leg, hogy akkora k�osz uralkodott a fejemben, amit ha nem fogok meg �s kiszabadul, hatalmas probl�m�t kelt az eg�sz F�ld nev� bolyg�n. - Mindegy nem sz�m�t. Az �gysem te volt�l.
- Nekem igenis sz�m�t. Tudni akarom, ha �rtott neked b�rmit is a nevemben. - agg�dva n�zett.
- Nem b�ntott, ink�bb csak kifejezte az �rz�seit… vagyis azt hittem, hogy azokat. Mindegy. - Lehajtottam a fejem, am�g meg nem fogta az �llam �s finoman maga fel� nem ford�totta az arcom.
- Sajn�lom - Legurult egy k�nnycsepp az arcomon. Annyira �szinte volt, b�nb�n� �s szomor� szem�, hogy azt hittem belehalok a tekintet�be. - Sokkal jobban oda kellett volna figyelnem r�d.
- Azt hiszem, a saj�t �lomvil�gomba kergettem magam �s Josh seg�tett benne, ez nem a te hib�d - Pr�b�ltam egyszer�nek be�ll�tani a dolgot, mik�zben az egyre bonyolultabb� v�lt. Blaise megsimogatta az arcom, s felegyenesedve a kez�t ny�jtotta �rtem.
- Jobb, ha visszam�sz �s kialszod magad.
- Mi�rt t�nt�l el? - Nem b�rtam ki, hogy ne k�rdezzek r� arra, ami egy ideig rettenetesen b�ntott.
- Azt hittem, nem akarsz l�tni.
- Bolond vagy - szomork�s mosoly k�szott arcomra. K�zelebb l�ptem, l�bujjhegyre �lltam �s egy puszit nyomtam az arc�ra. - K�sz�n�m, hogy vigy�zt�l a csal�domra.
- Ez a legkevesebb - Halv�nyan elmosolyodva a szemembe n�zett. M�g mindig l�bujjhegyen �lltam, egyens�lyom cserben akart hagyni, meg kellett t�maszkodnom valahol. A mellkasa hirtelen eg�szen j� �tletnek t�nt, azt�n r�j�ttem, m�gsem �s elv�r�s�dve akartam elh�z�dni. Nem engedett. Megfogta a derekam, eg�szen finoman, �pp csak hozz�m �rve. Minden ki nem mondott sz� ott volt abban a n�h�ny m�sodpercben, m�g az ajkai r�tal�lt az eny�mre, s gyeng�den megcs�kolt. Eg�szen m�s volt, mint, amit az �l Blaise-t�l kaptam anno, sokkal �rz�kibb, sokkal ink�bb � volt, mint b�rmikor lett volna a Josh kre�lta Blaise. Azt hiszem abban a pillanatban j�ttem r�, mennyire vak voltam. A k�t sr�c �g �s f�ld t�vols�g�ban �llt egym�st�l, m�g ha k�ls�re kik�p�tt ugyanolyanok voltak. Ez az igazi Blaise, ehhez k�ts�gem sem f�rt. Egy pillanatra sem k�telkedn�k m�r benne, az�ta is tudom, ki �, ezer hasonm�sa k�z�l is felismern�m. Mert bel�le csak egy van, egyetlen egy �s � az eny�m.

V�GE
K�sz�n�m, hogy elolvastad, rem�lem tetszett �s egy percig sem unatkozt�l. :)