A napok teltek, a hetek m�ltak, de nem bukkant fel ism�t az a l�ny. Az eg�sz kezdett feled�sbe mer�lni, �n is igyekeztem teljesen tov�bb l�pni. Az iskola j�l ment, m�g a fizikai pr�b�kat is �gy-ahogy ki�lltam, sz�val rengeteg fejl�d�sen mentem kereszt�l. A t�l ek�zben tovahaladt, �tadta hely�t az illatoz� tavasznak. Igyekeztem a lehet� legszebb id�t var�zsolni, vagy �pp egy�ltal�n nem belefolyni a term�szet dolgaiba.
-     Nincs is jobb, mint szombat d�lel�tt ki�lni az udvarra �s magunkba sz�vni a naps�t�st - D�lt h�tra k�nyelmesen Ol�via.
-     Jaja, k�sz csajszi! - fr�csk�lt r�m n�h�ny csepp vizet Hannah a sz�k�k�tb�l. - Annyira j�, hogy ilyen nyugi van! Tegnap Mr. Spencer sz�vrohamot hozott r�m azzal, amit mondott.
-     M�rt? Nekem t�kre bej�n az �tlet! - csatlakozott be a t�rsalg�sba Caleb. Le�lt vel�nk szemben a f�re �s a sz�lakat t�pdeste maga k�r�l. - Szembe �ll�tani minket egym�ssal, ez baromi j�! Sz�vesen ell�tn�m a baj�t Blaise-nek!
-     Caleb, te idi�ta! - Egy nagy v�zcs�va rep�lt egyenesen a fi� arc�ba. Mindh�rman r�m n�ztek, �n pedig a t�lem lehet� legnagyobb term�szetess�ggel vontam v�llat. Bel�l igenis rosszul �rintett a Blaise-t�ma, �m ha ezt a tudtukra is adom, akkor nem fognak r�lam lesz�llni sosem.
-     J�l van, na! B�rki m�st is sz�vesen lerendezn�k, p�ld�ul Jasper-t. - �jabb v�zsug�r l�vellt ki a sz�k�k�tb�l. - A francba is, mi a fen�t csin�lsz?! - t�r�lgette mag�t. - Ink�bb nem sz�lok egy sz�t sem.
-     Azt j�l is teszed! - fenyegette meg Hannah.
-     Nyugi sr�cok, semmi v�sz! - csit�tgattam �ket. - Az igazat bevallva, �n is sz�vesen k�lden�k vill�mot a h�ts�jukba.
-     A k�v�ns�god m�ris val�ra v�lt Elena! - Mr. Spencer hangja olyan v�ratlanul �rt, hogy az �ltalam l�trej�tt sz�ll�k�s mindh�rmunkat, kik a sz�k�k�t sz�l�n �lt�nk, belel�k�tt a v�zbe. Ol�via r�m�lten sikoltott fel, Hannah kacagott az eg�szen, �n pedig ijedten �ltem a hideg v�zben �s a f�rfire b�multam. - Jaj, ne haragudjatok! - mondta azonnal, de l�tszott nagyon k�zd a nevet�ssel.
-     A k�vetkez� k�rben maga j�n! - morogta Ol�via �s kim�szott, ak�rcsak mi.
-     Sz�val, ha m�r t�l vagyunk az izgalmakon, - fogott bele ism�t Mr. Spencer - van m�g �t percetek �sszeszedni magatokat �s a p�ly�n megjelenni.
-     Micsoda? - k�rdezt�k egyszerre. - Mi�rt?
-     A Professzor �rral megvitattuk a dolgot, �s r�tok f�r m�g egy p�r �ra. No, induljatok, m�r csak h�rom perc! - m�rgesen emelkedt�nk fel �s indultunk a h�z m�g�tti p�lya fel�. - Elena! - sz�lt r�m, mivel a s�t�t felh�k hirtelen gy�lekezni kezdtek �s a sz�l is feler�s�d�tt.
-     Mit csin�ljak? - fordultam vissza sz�tt�rt kezekkel. Az er�met elszak�tani az �rzelmeimt�l nehezebb volt, mint gondoltam. Az eddig nagyj�b�l bev�lt m�dszerhez folyamodtam: szememet lehunytam, m�ly leveg�ket vettem �s lassan kif�jtam �ket.
-     Nem k�rn�nk es�t az edz�s ideje alatt - tette m�g hozz�, majd sarkon fordult �s elindult a t�bbieket is felkutatni.
     A p�lya azon r�sz�n gy�lekezt�nk, ahol egy nagyobb elker�tett r�sz volt, itt �ltal�ban az er�nket igyekezt�nk visszafogni, vagy �pp feler�s�teni. T�bb m�ter magas dr�th�l�b�l alkotott ker�t�s vette k�r�l, az illet� be�llt k�z�pre a t�bbiek pedig k�v�lr�l, t�volabbr�l figyelt�k az eg�szet. Akik nem rendelkeztek komolyabb er�vel, mint p�ld�ul Ol�via, a szebb napokon az egyszer� k�zelharcot tanult�k, hiszen az erej�k �nmag�ban nem sok v�delmet ny�jtott. Ma kiss� �trendez�d�tt a ketrec, egyik v�g�ben egy b�bu �csorgott, arctalan, toldozott-foldozott anyagdarab, amit egy r�dra h�ztak r�. Mi le�lt�nk annak k�zel�be, hiszen a mai �ra l�nyegesebb r�sze biztos, hogy ott fog t�rt�nni. Sz�p lassan a t�bbiek is befutottak, le�ltek a ketrec k�r� tisztes t�vols�gban �s v�rakoztak, mint mi. �t perc se telt el, megjelent a tan�r �s mellette Blaise, akit�l a sz�vem akaratlanul is k�tszeres �temre gyorsult.
-     �r�l�k, hogy ilyen hamar �sszegy�ltetek, azt hittem nehezebb lesz begy�jteni benneteket - Meg�llt vel�nk szemben �s v�gign�zett rajtunk. - Sz�val, ma amolyan rendk�v�li alkalmat tartunk, ami a Professzor �r szerint �s r�szemr�l �n is �gy gondolom, r�tok f�r. Nem arr�l van sz�, hogy nem tudtok semmit, vagy baj van a teljes�tm�nyetekkel, puszt�n ism�tl�s �s k�v�ncsis�gunk kiel�g�t�se. �g�rem, r�videk lesz�nk �s gyorsan v�gz�nk. El�sz�r is ismertetn�m a feladatot. - Kez�vel a b�bu fel� intett. - � lesz az �ldozatunk, illetve a testv�rei, akik k�z�l ma t�bben is hal�lukat lelik e r�gt�nz�tt csatamez�n. A feladat: a b�buk elpuszt�t�sa a k�pess�geitek, vagy a tanultak seg�t�s�g�vel. El�sz�r is, n�zz�nk egy p�ld�t. - Ism�t k�rben�zett rajtunk. - Rebecca, elkezden�d, k�rlek?
-     Persze- A l�ny felemelkedett a f�b�l �s bes�t�lt a ketrecbe.
-     Te olyan kiv�teles eset vagy, hogy a k�pess�gedet �sszek�theted a tanultakkal. Pr�b�ld meg a kett�t �sszer�en �sszekeverni �s a legjobb tud�sod szerint legy�zni az ellenfeled. Sok sikert! - F�lre�llt az �tb�l, hogy mind j�l l�ssuk a bent zajl� esem�nyeket. Rebecc�n l�tszott a fesz�lts�g, amit r�m is �tragasztott, izgatott voltam, s ez kihatott a sz�l erej�re is. L�gyan, �pp csak �rezhet�en cir�gatott minket, valamennyire vissza tudtam fogni. Becca hirtelen felugrott, s mire feleszm�lt�nk elt�nt a szem�nk el�l, a b�bu pedig a k�vetkez� pillanatban sz�tesve landolt a f�ld�n. Meglepetten n�zt�k az ellenf�l maradv�nyait miel�tt tapsolni kezdt�nk volna. A l�ny azonban nem t�nt fel azonnal, a ketrec �resen t�tongott, �s kisebb sikolyokat v�ltott ki a t�ras�g k�zep�n val� felbukkan�sa. - Szuper volt! Ha lass�tva megn�zhetn�nk �jra, biztos vagyok benne, hogy remek megval�s�t�s szemtan�i lehetn�nk. Addig is a k�pzelet�nk megmarad, ki hogyan k�pzeli el, r� b�zzuk. - �pp csak befejezte a mondatot, m�ris kib�kte az �jabb j�t�kost. - Darren, k�sz�lj, te j�ssz! Becca, seg�ten�l kivinni a b�but? - A l�ny azonnal elt�nt mell�l�nk, �s a roncs m�ris kint volt a ketrecb�l. Mr. Spencer bevitte az �jabb, egyel�re m�g �p verzi�t. Darren az a sr�c volt, akit m�g az ittl�tem alatt sohasem l�ttam besz�lni a t�bbiekkel, �s Mr. Spencerrel is maximum k�t sz�t v�ltottak. Z�rk�zottabbnak t�nik, mint Nicole, pedig � sem egyszer� eset. Arc�n semmi nyoma nem volt az izgatotts�gnak, vagy b�rmi m�snak, �rz�ketlennek t�nt m�g akkor is, mikor a t�z sz�p lassan felem�sztette az ellenfel�t. V�rt, m�g a b�bu majdnem teljesen elt�nt, s k�rbe se n�zve visszas�t�lt a hely�re.
-     Nagyszer� volt Darren! Hannah, hajr�! - mondta,  s felkapott egy �jabb testv�rt �s bes�t�lt vele. - Bemeleg�t�s k�ppen, elolthatn�d a marad�kot. Abban a sarokban tal�lsz egy v�d�r vizet! - Intett fej�vel a l�ny h�ta m�g�. Fel�ll�totta a b�but, azut�n kis�t�lt a ketrecb�l mag�ra hagyva Hannah-t.
-     Hajr�! - ki�ltottuk biztat�sul. Felemelte a kez�t, �sszpontos�tott �s egy m�retes v�zsugarat k�ld�tt egyenesen a b�bu fel�, ami az er�s l�k�st�l hanyatt v�g�dott.
-     J� a megold�s, de a v�geredm�ny k�rd�ses. Mi van, ha a hirtelen talpra �ll �s t�mad. A meglepet�s ereje v�gzetes is lehet. A k�pess�ged a tanultakat kell �tv�zn�d, �gy igaz�n hat�sos. An�lk�l k�rd�ses a siker. - Bes�t�lt a ketrecbe �s fel�ll�totta a cs�p�g� b�but. - Ett�l f�ggetlen�l, nem volt rossz megk�zel�t�s. - veregette h�tba finoman mik�zben kik�s�rte. - Nicole lesz a k�vetkez�, sok szerencs�t! -  Sokszor voltunk azon a v�lem�nyen a t�bbiekkel, hogy Nicole n�ma vagy fogadalmat tett r�, mert a hangj�t sem hallani soha. Az � k�pess�ge, hogy a bels� hangja leb�n�tja az ellenfel�t, vagy jelen esetben a k�r�l�tte l�v�ket. Egyszer, egyetlen egyszer volt alkalmunk a halkabbik verzi� megismer�s�re, �s a mai napig rosszul vagyok az eml�k�t�l is. A harcm�v�szetekben azonban nagyon j�l teljes�t, ezt most is bemutatta, egy pillanat alatt v�ge volt szerencs�tlen b�bunak. Megfogta a nagyobbik darabj�t �s maga ut�n vonszolta, majd a ketrecb�l kil�pve oldalra dobta. Megtapsoltuk ugyan, �m jel�t nem adta a gratul�ci� megk�sz�n�s�nek. Ezut�n tov�bb folytat�dott a sor, Caleb, Sarah, Madison, Jasper, Skyler, Ol�via, �s Lance k�vetkezett.
-     �gyes megold�s Lance, k�ts�gtelen�l er�sebbnek bizonyult�l az ellenfeledn�l. - �jabb b�bu ker�lt a r�giek hely�re, egyre izgatottabb� v�ltam. A sz�l most m�r er�sebben csap�dott nek�nk, neh�z kord�ban tartani valamit, mik�zben majd felrobbansz az idegess�gt�l. - Elena, mutasd, meg mit tudsz! -  Nagyot nyeltem �s remegve �lltam fel. - Csak semmi p�nik, menni fog! - Nyugtatott, mivel a sz�l viharos erej�v� v�lt.
-     Bo… bocs�nat! - hebegtem. Ol�viai biztat�an kacsintott, de m�g ez sem volt el�g. A legmeglep�bbet ekkora tartogatta a sors. F�lve n�ztem k�rbe a ketrec k�zep�n �llva, s tekintetem sok t�rsam�val tal�lkozott, de csak egyn�l akadt meg. Blaise barna szemei az eny�mbe f�r�dtak, egyszerre volt felkavar� �s nyugtat�. Alig �szrevehet�en biccentett fel�m �s a sz�ja sz�le is felfel� g�rb�lt. Kezeimet �k�lbe szor�tva fordultam az ellens�gem fel�. Mit csin�ljak? A sz�l kev�s, az es� hat�stalan, a vill�mokkal kezdhetn�k valamit, de azokat nem tudom egyszer�en csak ide teremteni. M�g sohasem siker�lt, m�rt pont most menne? Lehunytam a szemem �s igyekeztem el�keresni valami ideges�t� eml�ket, ha m�rges vagyok, j�n a vihar. Az agyam viszont, ahogy az lenni szokott, ilyenkor �r�l ki teljesen, a nevemen is k�tszer kellett elgondolkodnom mire �sszehoztam.
-     Elena - suttogta egy hang a f�lembe - kicsik�m! - Azonnal felismertem a hangot.  Pr�b�ltam kit�r�lni a fejemb�l az �sszes ilyen eml�kem, de most egyszerre t�dultak vissza. A legels� tal�lkoz�s, a padl�s, az arc, a hang, minden ott volt bennem. - Elena, �n vagyok, az �desany�d.
-     T�nj el! - ki�ltottam, mire az �g hatalmasat d�rrent, a sz�l t�bbsz�r�s�re er�s�d�tt �s j�ges� z�dult a nyakunkba. �jabb d�rren�sek hangzottak, valami t�bbsz�r is villant el�ttem, hi�ba volt lehunyva a szemem, �gy is j�l l�ttam. Valaki hirtelen megragadott �s a f�ldre r�ntott.
-     Nyugodj meg Elena! - kiab�lta t�l a vihart - Semmi baj, minden rendben. Itt vagyok! - Szorosan tartott, �t�lelt �s folyamatosan hozz�m besz�lt.
-     Blaise! - arcom a mellkas�ba f�rtam, �s igyekeztem visszanyerni az �nuralmam. A sz�l lassan csitult �s az es� is csillapodott. A sz�vem vadul d�r�mb�lt, leveg�t is alig kaptam, mondjuk ez annak is betudhat�, hogy a sz�m �s az orrom is Blaise-hez nyomtam.
-     J�l vagy? - ford�totta maga fel� az arcom.
-     Azt hiszem - A k�nnyeim akaratlanul is kicsordultak, azokat igyekeztem let�r�lni. - Mi t�rt�nt?
-     Ezt akartam �n is megk�rdezni. Ilyet m�g sohasem l�ttam. - Finoman fel�ltetett maga mell�, de nem engedett el egy pillanatra sem.
-     Az a hang,... az a valami ott volt a fejemben, hallottam. Nem b�rtam visszafogni magam, az eg�sz olyan gyorsan t�rt�nt. - Kezembe temettem az arcom, s k�zd�ttem a k�nnyeimmel, mik�zben az es� cseperegni kezdett.
-     Minden rendben? - Mr. Spencer oda�rt hozz�nk �s Blaise seg�ts�g�vel talpra �ll�tott.
-     M�r igen, lenyugodott valamennyire.
-     Az j�. A Professzor halad�ktalanul besz�lni akar vele, azt mondta k�ldjem az irod�j�ba.
-     Elk�s�rlek! - fogta meg a karom Blaise.
-     Felesleges, menj, csak int�zd a dolgod. Vigy�zok r�!
-     Ink�bb Blaise, te gyere, j�? - n�ztem r� k�rlel� szemekkel.
-     Rendben! - mosolyodott el, �s elindultunk az �p�let fel�. Azt hiszem siker�lt teljesen lerombolnom mindenki hozz�m f�z�tt rem�ny�t, azon sem csod�lkozn�k, ha elk�lden�nek innen. B�rcsak meg se t�rt�nt  volna!