A buli nagyon j�ra sikeredett, csak pozit�v visszajelz�st kaptunk, aminek nagyon �r�ltem, m�sr�szr�l viszont a lehet� legrosszabbul �reztem magam. A cs�k-jelenet Jasper-rel jobban felkavart, mint gondoltam. M�snap, s�t ut�na is igyekeztem ker�lni, de amilyen szerencs�m nekem van, az �sszes sarkon bel� botlottam. Ol�via persze egyb�l lev�gta a szitut, �s kik�ny�r�gte bel�lem a r�szleteket is. Ezut�n egy�tt �lt�nk a t�rsalg� kanap�j�n, tan�cstalanul �s persze, el�sz�r � is azt mondta, hogy akkor mi most j�runk, ez az �n fejemben is megfordult, de semmi p�nz�rt nem lenn�k a bar�tn�je. Aranyos, kedves, �s talpig �riember velem, m�g sincs r�m leny�g�z� hat�ssal. F�leg miut�n kider�lt, hogy Sarah-t is f�z�gette az elej�n. Tipikus sz�pfi�, aki mag�nak akarja a F�ld �sszes csaj�t, de mell� fogott, mikor Elena Ledford- dal kezdett.
-     Hol j�r az eszed? Mert, hogy nem a sejtoszt�d�son az tuti. – b�k�tt oldalba Hannah. Ki gondolta volna, hogy egy szuper k�pess�gekkel meg�ldott di�kseregnek is k�teless�ge le�retts�gizni? Ez akkora kitol�s!
-     Bocs. Elkalandoztam. – f�l�nken a tan�rn�re pillantottam, aki �pp a padok k�z�tt s�t�lgatva mondta szok�sos t�m�r mond�k�j�t. – �szrevett?
-     Szerinted akkor lenne m�g fejed? – k�rdezett vissza mosolyogva.
- Igaz! – helyeseltem, �s egyb�l f�zetem f�l� hajtottam fejem, mivel fel�nk tartott. Mikor kell� t�vols�gba haladt, egym�sra n�zt�k Hannah-val �s nevet�sben t�rt�nk ki, persze halkan, mert m�r csak egy kiab�l�s hi�nyzott volna.
    Blaise elt�nt. Ol�via is �rezte, hogy valami nincs rendj�n. Kerest�k az eg�sz iskol�ban, az �sszes helyis�get �tn�zt�k, m�g Caleb-et is bek�ldt�k a mosd�ba, de sehol sem volt. Mr. Spencer csak annyit felelt k�rd�s�nkre, hogy biztos rengeteg dolga van, hiszen � amolyan felder�t�, �s h�rhoz� posztot is bet�lt�tt.
- Biztos haragszik r�m – �ltem le az �gyam sz�l�re, �s lehajtottam a fejem.
-     M�r mi�rt tenn�? �rtott�l neki? Nem. K�ldt�l r� vill�mot vagy j�ges�t? Nem.
-     K�ssz Caleb, ez most nagyon megnyugtatott.
-     J�l van, na, bocs!
-     Semmi gond. �n csak… csak nem �rtem. Azt hittem j�ban vagyunk. Bar�tok, vagy ilyesmi. Erre tess�k! Elt�nik, mint sz�rke szam�r a k�dben! – fakadtam ki. – Bonyolult! Kiismerhetetlenek vagytok ti pasik!
Hirtelen kiny�lt az ajt� �s egy csurom vizes L�vy �s egy b�nb�n� arc� Hannah s�t�lt be rajta.
-     Annyira sajn�lom! – n�zett r�nk is. – Megijedtem! - menteget�z�tt.
-     Mi t�rt�nt? – ugrottunk fel egyszerre.
-     Bent voltunk Blaise szob�j�ban – fogott bele a magyar�zkod�sba Hannah. Mikor l�tta rosszall� tekintetem, csak fels�hajtott. - �s j�tszottam a kancs�ban l�v� v�zzel, �s Ol�via v�letlen levert egy k�nyvet, mire �n megijedtem �s az eg�szet a nyak�ba �nt�ttem.
-     Ennyire rossz a lelkiismereted – morogta t�r�lk�z� keres�s k�zben.
- Ok�, nyugi sr�cok – pr�b�ltam csit�tani a fesz�lts�get. M�g a nap is kis �t�tt! Ez h�tha jelent valamit! - Gondolom sehol semmi, igaz?
-     Eltal�ltad - felelte elh�zott sz�jjal a kis b�n�s �s lehuppant az egyik �gyra.
- Ha engedn�d, hogy csak egy picit...
-     Nem! Nincs turk�l�s a fej�ben! M�g akkor, sem ha siker�lne! – Annyira szerettem volna tudni mi van, de az � gondolatai, r� tartoznak, semmi k�z�nk hozz�.
-     Akkor most mihez kezd�nk?
-     Ez egy csod�s k�rd�s – h�trad�ltem �gyamon. – A v�laszt viszont nem tudom r�.
-     Hagyni k�ne, h�tha � jelentkezne – aj�nlotta fel Hannah. – Lehet, csak r�t�rt a „pasi sz�nid�” dolog, amikor meg�r�lt�k. – n�zett Caleb-re.
-     Honnan szedted ezt a marhas�got? „Pasi sz�nid�”, ilyen maximum a k�pzeletedben l�tezhet. – v�gott vissza a s�rtett nem k�pvisel�je.
–     M�g vesszetek �ssze ti is! – ugrottam fel inger�lten. – Ez az! Mindenki mindenki ellen! - �rtetlen�l n�ztek r�m. – �h, hagyjuk! – kiviharzottam a szob�b�l. Hirtelen r�m t�rt egy �ri�si ideg-hull�m, amit sikeresen a bar�taimon vezettem le. Musz�j volt a szabad leveg�re mennem, ahol, nan�, hogy a hangulatomhoz ill�en sz�l fogadott. – �tkozott k�pess�g! – bosszankodtam m�g ezen is. Mi�rt minden velem t�rt�nik? Le�ltem az egyik fa t�v�be, �ssz�bb h�ztam magamon a pul�verem, �s csak b�multam magam el�. Annyira rosszul teltek a Blaise n�lk�li napok, hi�nyzott a hangja, az arca �s �gy az eg�sz, f�leg, hogy olyan mosolyt csalt az arcomra, amit eddig m�g senki se tudott, kiv�ve az �desany�mat. Az idegess�gem �tcsapott szomor� lehangolts�gba, az pedig es�t hozott mag�val. Kint �cs�r�gtem, a hidegben, a j�gg� fagyott f�ld�n, az es�ben �s a m�nusz „ak�rh�ny fokot” hoz� sz�lben. El�re hajtottam a fejem, mire egy nagy adag barna haj hullott arcom k�r�. Hol vagy Blaise? Hol vagy?
     Nem tudom meddig �cs�r�ghettem a t�li d�lut�nban, de a megf�z�s ezer sz�zal�k, hogy nem ker�lt el. Lassan felemeltem a fejem, �s az el�ttem magasl� �p�letre n�ztem. Ekkor lettem figyelmes valami mozg� dologra a suli sark�n�l. Csak egyetlen pillanatra l�ttam, de tudtam, hogy van ott valami. Azonnal felpattantam �s ut�na eredtem.
-     H�, �llj meg! – ki�ltottam ut�na, mert a k�vetkez� sarokn�l megint szem el�l t�vesztettem. Azt�n m�r egy�ltal�n nem l�ttam. B�multam az iskola m�g�tti �ress�get, �s kerestem az idegen alakot. A k�vetkez� pillanatban h�trah�k�ltem a r�m�lett�l. Egyens�lyomat vesztve, kis h�j�n, a f�ld�n landoltam. A szemeim k�tszeres�kre t�gultak, a leveg� megakadt a t�d�mben. – Ez k�ptelens�g! – dadogtam. H�tr�lni kezdtem, az alak fel�m l�pett. – Csak k�pzel�d�m! – gy�zk�dtem magam.
-     Elena! – a hangja, �s az arca, a haja, mindene olyan volt, mint any�nak!
-     Ki vagy te? – k�rdeztem tov�bbra is szaggatottan. A szellem, vagy ak�rmi nevetni kezdett. �pp �gy, azon a cseng� hangon, mint �desany�m a hal�la el�tt. A sz�l durv�n belekapott a hajamba, a mellkasomba f�r�dott �s h�tra l�k�tt. – K�s�rtet vagy?
-     Elena! – ism�telte a nevem.
-     Hagyj b�k�n! – ugrottam talpra, �s futni  kezdtem, vissza a kast�lyba. Nem mertem h�tra n�zni, f�ltem, ott lesz m�g�ttem. Bev�gtam magam m�g�tt a hatalmas, t�m�r faajt�t, amely most tollpihe neh�zs�g�nek t�nt. Leveg��rt kapkodva roskadtam �ssze az el�csarnok kell�s k�zep�n, karjaimat el�re ny�jtva t�maszkodtam a f�ldre. Annyira meg voltam r�m�lve, hogy nem csup�n a rohan�s, hanem a l�tottak miatt is remegtem. Mi a franc folyik itt? Ki volt ez?! Biztos, hogy nem az �desany�m. Hiszen � meghalt! T�l �l�nek t�nt, egy k�s�rtethez k�pest! Ha ez egy h�lye j�t�k, h�t �n kisz�llok, feladom, vesztettem.
-     Te j� �g! - K�t er�s kar ragadott meg �s felh�zott a f�ldr�l. – Elena, mi t�rt�nt? Mi a baj? – Mr. Spencer aggodva k�rdezgetett, mik�zben a t�rsalg�ba k�s�rt �s le�ltetett a kanap�ra. Mellettem foglalt helyet, simogatta a h�tam, mik�zben egyre t�bb k�rd�ssel �rasztott el. – Tudtam, hogy valami baj van, amint elkezdett szakadni az es�. Azonnal a keres�sedre indultam. – pont mikor fel� fordultam, az ajt� fel� n�zett. – Blaise, hozz egy poh�r vizet! – parancsolta. Felkaptam a fejem a n�v hallat�n, de a fi�t nem l�ttam. Mr. Spencer visszafordult hozz�m. – El�rulod mi�rt borult�l ki ennyire, vagy ide kell, h�vjam Ol�vi�t?
-     Kint voltam… - kezdtem suttogva, plusz mell� m�g kiss� dadogva is. -… �s l�ttam, valamit.
-     Mi volt az?
-     Nem tudom! – v�gtam r� inger�lten. Kint hatalmasat d�rrent az �g.
-     J�, j� nyugalom. Hol l�ttad?
-     El�sz�r az �p�let oldal�n�l, arra – az eml�tett ir�nyba mutattam. K�zben visszat�rt Blaise, �s �tadta a v�zzel teli poharat. Fele a padl�ra remegett ugyan, m�gis h�l�s szemekkel n�ztem fel r�. Ker�lte a tekintetem, le�lt egy t�volabbi fotelbe, �s onnan figyelt minket.
-     �s ut�na? – faggatott tov�bb a tan�r.
-     K�vettem v�gig, �s amikor a suli m�g� �rtem… - itt megakadtam. Hogy adjam el� nekik, hogy a saj�t any�mmal n�ztem farkasszemet? M�g �n se hiszem el! -… elt�nt. - hazudtam.
-     Lehet csak k�pzel�dt�l - vetette fel az �tletet Blaise. Az �g ism�t felreccsent, a kezem �k�lbe szorult.
-     T�nyleg ott volt! Ha hiszed, ha nem, l�ttam! Annyira tudtam, hogy hi�ba az eg�sz! – felugrottam.  - J�rtatom a sz�m mik�zben komplett idi�t�nak n�znek! – szakadt odakinn a j�ges�, ak�rcsak rem�nyvesztett k�nnyeim. – Megbolondultam! Igen, biztosan meg�r�ltem! - Az elrohan�s v�gig k�s�rte a napomat. A szob�mban val�sz�n�leg Hannah-�k t�boroznak m�g mindig, ki pedig most semmi p�nz�rt sem menn�k. A t�rsalg� foglalt, az �tkez�ben a vacsor�hoz tev�kenykednek, �s a k�nyvt�rban Skyler v�gzi a b�ntet�munk�t, ami�rt idi�t�n viselkedett. Akkora ez a kast�ly, �s egy nyugodt helye sincs?! Hihetetlen!