Az �jszaka r�mesen gyorsan elr�ppent, �pp csak lehunytam a szemem m�ris felbukkant a nap. Ami viszont m�g enn�l is sz�rny�bb volt, az a ricsaj, ami reggel, pontban h�tkor �bresztett. F�lelmemt�l felb�torodva ugrottam ki az �gyb�l mire kint egy eszm�letlen nagyot d�rrent az �g. Azt se tudtam hirtelen melyikt�l ijedjek meg jobban. Ol�via mellettem a megsz�lal� zajra csak morogni kezdett, de az �g reccsen�se �t is felriasztotta.
-     Mi a j�...? - kezdett bele kiss� m�rgesen. Kim�szott az �gyb�l �s az ablakhoz l�pett. - Ilyet se l�ttam m�g.
-     Mi az? - mell� l�ptem, �s kilestem. S�t�t felh�knek nyoma sem volt, minden vihar messze j�rt, a f�ld is sz�raznak l�tszott, m�g a tegnap d�lut�ni es� nyomai is elt�ntek. A ricsaj k�zben abba maradt, kicsivel k�s�bb Ol�via elmondta, az �breszt�s hangj�t hallottam, szokjak hozz�, hogy itt ez a rendszer. Kedvem t�madt vitatkozni, de ink�bb lenyeltem, s �sszeszedtem magam annyira amennyire a nap �tv�szel�s�hez sz�ks�ges. Lent isteni illatok terjengetek, az asztaln�l �lldog�l� �res helyek is elfogytak sz�p lassan. Magam el� vettem egy sajtos croissant, poharamba pedig narancsl�t �nt�ttem. Nem vagyok az a reggeliz� t�pus, de Caleb szerint nem �rt, ha felszedek n�mi energi�t, mert sz�ks�gem lesz r�. Annyira m�sk�pp telt ez a reggel, mint egy m�sik �tlagos iskolai nap. T�ny, hogy itt a l�tsz�m is l�nyegesen kevesebb volt, �s m�g t�bori turnusok is t�bb l�leksz�mmal indulhattak, de ett�l tal�n csak m�g otthonosabbnak hatott az eg�sz. Ami viszont cseppet sem tetszett az egyesek �rdekes kijelent�se, vagy viccel�d�se, illetve az apr�bb balesetek, mint p�ld�ul a semmib�l el�ker�l� t�csa amiben Jasper megcs�szott, vagy Caleb fenyeget�se a z�rt ajt�kra fittyet h�ny� kukkol�sr�l. A Professzor tegnapi szavai is r�seg�tettek a nyugtalans�gomra, a furcsas�gok, amelyek nem hagytak nyugodni, az id�j�r�s �rdekes v�ltoz�sa, egyre fokozt�k bennem a fesz�lts�get. Tal�n azt hitett�k el velem mag�nsuliba j�ttem, pedig igaz�b�l fiatal elmebetegek k�z� z�rtak. Meg�r�ltem volna? Nem lep�dn�k meg rajta.
-     Elena, gyere, mert elk�s�nk! - r�zta meg finoman a v�llam Ol�via.
-     J�v�k, bocsi - lenyeltem az utols� korty narancsl�t �s fel�lltam az asztalt�l. K�vettem Ol�vi�t az eb�dl�vel szembeni folyos�ra ahonnan rengetek fel� �gazott az �t. Mi a legv�g�re s�t�ltunk �s, nagy meglepetts�gemre egy hatalmas tornateremn�l lyukadtunk ki. Mivel itt m�g t�bb es�ly�t l�ttam a k�rokoz�snak, kicsit f�lve l�ptem beljebb. Az �lt�z�kh�z k�zeledve pr�b�ltam meggy�zni Livyt, hogy ez egy�ltal�n nem j� �tlet, de � csak legyintett s nevetett rajtam. Az izgalomt�l remegett a kezem, itt a v�ge a j� vil�gnak, r�j�nnek, mennyire b�na vagyok, �s m�ris les�llyedek a legals� szintre a szem�kben. �pp csak le�lt�nk a padra, Mr. Spencer m�r bent is volt. Ak�r a katonas�gn�l, egy sorban sorakoztunk fel a p�lya piros vonala ment�n.
- Nos, j� reggelt H�lgyeim �s Uraim! - meg�llt vel�nk szemben. Kezeit h�ta m�g�tt kulcsolta �ssze, amit�l csak m�g szigor�bbnak l�tszott.
-     M�lt h�ten technikai okok miatt el�g k�nnyedre siker�lt az edz�s, most azonban bep�toljuk a lemarad�sunkat. - a fi�k k�z�l ketten "nem tetsz�en" szisszentek fel. - Valami gondja van Mr. Lambert?
-     Semmi Uram - v�laszolta.
-     Rendben. Akkor l�gy sz�ves f�radj ide, Jasper-rel egy�tt, illetve Blaise, k�rlek te is seg�ts berendezni a p�ly�t. A t�bbieknek addig fut�s k�rbe. - felny�gtem a "p�lya" gondolat�ra, majd nekiindultam sz�pen kocogva az els� k�rnek.
Ha a maratonra k�sz�ln�k, se rohann�k annyit, mint itt. Legal�bb t�zszer k�rbefutottuk az eg�sz termet, ami engem illett legink�bb bukd�csoltam �s g�ncsoltam a t�bbieket.
-     Rendben H�lgyeim �s Uraim! - ki�ltotta. - F�radjanak ut�nam! - intett kez�vel mire abbahagytuk a fut�st �s kis�t�ltunk a kiss� h�s udvarra. Azt hittem rosszul l�tok (!), ugyanis a p�ly�hoz �rve teljesen olyan �rz�sem lett, mintha t�nyleg a katonas�gban lenn�k.
K�l�nb�z� m�sz� falak, ugr� akad�lyok �s sz�r�s dr�th�l�k alkott�k a f�rmedv�nyt. M�r els�re kijelentettem magamban: ezt kihagyom.
-     �n fogom sz�l�tani az embereket, a sorrend szerint csin�lj�tok v�gig az akad�lyokat, �s m�rj�k az id�t. Fontos a koncentr�ci�, a kitart�s �s a fegyelem! Ism�telten megk�rn�k mindenkit, ragaszkodjunk az egyszer� emberi viselked�shez, nem h�sk�d�sr�l van most sz�!  - a nyak�ban l�g� s�p�rt ny�lt �s belef�jt. - Akkor kezdj�k! Lance Dalton! - amint elhangzott a n�v �jra belef�jt a s�pba mire a sr�c futni kezdett az els� m�sz� akad�ly fel�, ami legal�bb k�tszer akkora volt, mint �n. Annyira f�ltem, hogy m�r nem csak a kezem, de a l�bam is remegett. A kinti h�m�rs�klet is rohamosan cs�kkeni kezdett, ak�rcsak a kl�ma bekapcsol�sakor. T�bben dideregve �csorogtunk, szinte m�r v�rtuk az els� h�pelyheket.
-     Lehetne m�g jobb is - f�zte hozz� Lance eredm�ny�hez. Akkor vajon mit fog mondani nekem?! - Ol�via Granger. - hallatszott a k�vetkez� n�v mire L�vy indult neki, kicsit b�tortalanul, neh�zkesebben, de l�nyegesen f�rg�bben, mint azt �n tenn�m b�rmikor is. Sz�p sorban fogytak el a nevek, kit dics�rt, kit szidott picit. Azt�n meghallottam: - Elena Ledford. - m�ly leveg�t vettem. Mindenki fel�m fordult, p�r m�g od�bb is l�ptek, hogy utat engedjenek.
-     Menni fog - s�gta oda Caleb �s b�tor�t�an r�m mosolygott.  Szerettem volna visszamosolyogni, de most m�g a l�gz�s is sz�rnyen neh�znek t�nt.
-     Mi lesz? - s�rgetett Mr. Spencer. A katasztr�f�ra felk�sz�lten futottam neki a magas m�sz�nak. Legal�bb t�z percig szenvedtem vele mire eljutottam a tetej�ig. Becca meg m�g egy-k�t di�k buzd�t� szavakat ki�ltott a h�tam m�g�l. �tszenvedtem magam az els� akad�lyon, �s futottam a k�vetkez�h�z, ami a sz�r�s dr�tok h�l�ja volt. Hasra vetettem magam �s m�szni kezdtem, de a hajam vagy a ruh�m minduntalan beleakadt a felettem h�z�d� piszok �lesnek l�tsz� dr�tba. Annyira el voltam keseredve a saj�t b�n�z�som miatt, hogy mire ennek az egynek a v�g�re �rtem, k�nnyek ezrei gy�ltek �ssze a szememben. �k�llel a f�ldbe boxoltam �s talpra �ll�tottam magam. Az es� k�zben cs�p�gni kezdett, majd egyre er�sebben hullott a f�ldre, kisebb s�rtengert var�zsolva a p�ly�b�l. A h�tam m�g�l hallottam a s�psz� hangj�t, de olyan t�volinak t�nt, hogy alig vettem �szre. A j�ghideg es� a nyakamba szakadt, f�l pillanat alatt b�rig �ztatva engem.
-     Mindenki befel�! - kiab�lta Mr. Spencer. - Elena!
Legsz�vesebben berohantam volna az �p�letbe, de valami megmozdult bennem, �s nem hagyott menek�lni. Arra k�sztetett, hogy csin�ljam tov�bb, menjek �t az akad�lyokon �s mutassam meg a vil�gnak, ami benne rejlik. Csak, hogy mi is rejt�zik bennem? Ezzel m�g �n sem voltam igaz�n tiszt�ban, de a bels� hang egyre csak mondta �s mondta �s mondta, el�re, tov�bb a c�l fel�. A nekem c�mzett ki�lt�sokra fittyet h�nyva futottam a k�vetkez� m�sz�falhoz, amely �gy cs�szott a r��ml�tt csapad�kt�l, mint a j�g. Az els� es�sem m�g fel sem fogtam, a m�sodikn�l m�r kezdtem tudatomhoz t�rni, de a harmadik f�jt csak igaz�n. A fal tetej�r�l egyenesen a h�tamra �rkeztem. Nem kaptam leveg�t, fulladoztam, a t�d�met �get� �rz�s j�rta �t. A cseppek hirtelen szil�rdabbnak t�ntek, ahol a f�ldet �rtek szinte azonnal tov�bb is pattantak. Kellett egy pillanat mire r�j�ttem: j�g esik. Annyira f�jt m�g mindig a mellkasom, hogy a fel�l�st meg sem mertem kock�ztatni. �llkapcsomat �sszeszor�tva h�ztam magam a falhoz, legal�bb az felfogott valamennyit.
-     Elena, j�l vagy? - a s�t�t felh�k okozta �rny�k miatt felismerhetetlen volt a mellettem termett fi� arca, de a hangj�b�l kik�vetkeztettem a kil�t�t. - Mi t�rt�nt? Gyere, seg�tek. - megfogta a karom �s megemelt, mire felszisszentem. - Hol f�j? - visszatett a f�ldre. L�tva el�gg� szaggatott leveg�v�telemet felismerte a probl�m�t. - Sz�lok Mr. Spencernek.
-     Ne! - tiltakoztam suttogva. Mocorogni kezdtem, s az �get� �rz�st kiz�rva pr�b�ltam fel�lni.
-     Biztos? - k�rdezte n�mi aggodalommal a hangj�ban. Csak b�lintottam, mire ism�t fel�m ny�lt �s amennyire �vatosan csak tudta, felseg�tett. A k�t l�bamon �llva a vil�g kiss� forgott, de legal�bb a mellkasom nem f�jt annyira. K�zben a j�ges� csillapodott kicsit, az eg�sz id�j�r�s nyugodni l�tszott.
-     Seg�tesz bemenni? - n�ztem fel r�, de a v�lasz szinte azonnal �rkezett is. �tkarolta a derekam, a karom a v�ll�ra ker�lt �s szinte alig l�ptem m�gis haladtunk el�re. A sz�l minden egyes l�p�s�nkkor fagyaszt�, er�s l�k�st adott oldalr�l, de m�g ez sem �ll�thatott meg.
-     Nyugalom, mindj�rt bent leszel �s elviszlek a doktorhoz.
-     Musz�j? - k�rdeztem egy csepp nyafog�ssal.
-     K�telez� - felelte ellentmond�st nem t�r�en. S�hajtva adtam fel a tiltakoz�st �s a helyzetet kihaszn�lva jobban r�nehezedtem. V�g�l m�gis csak megmutattam, hogy ki az igaz�n b�na...