2. fejezet

   A komor felh�k �rny�ka lepte el a v�rost. Ebben az �vszakban, mikor m�g �pp csak v�get �rt a ny�r, az est�k sokkal k�s�bb �rkeztek Los Angelesbe, �m ez most egy kiv�teles alkalomnak bizonyult. A szakad� es� csak tov�bb sz�rk�tette az egy�bk�nt is borong�s hangulatot.
Magamra kanyar�tottam es�kab�tom �s felsiettem a l�pcs�n. Tov�bbra sem csitult, m�g mindig tombolt ez a nyamvadt vihar, kezd elegem lenni bel�le. Futottam a bok�ig �r� csapad�kban, a cip�m az els� m�ter ut�n be�zott, a nadr�gom a combomig csurom v�z volt. Idegesen pillantottam n�ha h�tra, de szerencs�re az idegen m�s ir�nyba ment. Az�rt a biztons�g kedv��rt m�g p�r utc�val megtoldottam a haza utat, az �vatoss�g sohasem �rt. T�z perc cs�sz�ssal v�gre beestem az ajt�nkon. Tegnap este apa odak�sz�tett p�r t�r�lk�z�t, �gy miut�n megszabadultam a pul�veremt�l �s a kab�tokt�l kett�t magamhoz vettem, majd az emelt fel� tocsogtam.
-     Te vagy az Elena? - hallatszott apa hangja a nappalib�l.
-     Mindj�rt j�v�k! - ki�ltottam neki, s felrohantam a l�pcs�n. P�r perc m�lva ism�t a f�ldszinten voltam, de m�r �t�lt�zve, csak a hajamnak kellett volna n�mi sz�r�t�s. - Szia, apu.
-     Szervusz, Kicsim. - �llt fel amint bel�ptem a szob�ba. T�r�lk�z�mmel a hajamat csavargatva mentem oda hozz� �s nyomtam egy puszit az arc�ra. Ezut�n n�ztem csak k�rbe, �s, amit l�ttam att�l m�g a l�gz�sem is lefagyott. Az az idegen alak a metr�b�l, a mi nappalinkban �lt, �s �pp letette a k�v�scs�sz�nket az asztalra!
-     J� napot Miss. Ledford! - k�sz�nt m�ly, d�rm�g�bb hangj�n a f�rfi. K�pni-nyelni nem tudtam �gy meglepett az eg�sz. Fel�m ny�jtotta a kez�t, amit egy r�vid f�zisk�s�s ut�n elfogadva r�ztam meg.
-     Elena, az �r az�rt j�tt, hogy egy remek h�rt hozzon nek�nk - apa tal�n l�tta mennyire zavarban vagyok, ez�rt is fogott bele a magyar�zkod�sba.
-     Igen? - tal�ltam r� ism�t a hangomra.
-     Pontosan. K�rem, �lj�n le k�z�nk, hiszen l�nyeg�ben �nr�l van sz� - m�ris �gy kezelte a kanap�nkat mintha a saj�t otthon�ban lenne. Na, de h�! Mivel vitatkozni nem volt kedvem, �s �gy t�nt apa se rajongana �rte, h�t engedelmesen le�ltem a fotelbe, majd v�rakoz�an n�ztem az idegenre. �k is helyet foglaltak, azut�n megk�sz�r�lte a tork�t �s folytatta. - Tulajdonk�ppen Mr. Ledford-nak m�r elmondtam jelenl�tem ok�t. Nem tudom hallott-e m�r Black Falls-r�l. - zavar� volt, ahogy engem b�mult, �s a mag�z�d�st�l is „fel�llt h�tamon a sz�r”.
-     M�g nem.
-     Anglia �szaki r�sz�n tal�lhat� - folytatta, egy b�lint�ssal reag�lva t�m�r v�laszomra. – Black Falls, egy nem t�l nagy v�ros, meg�rtem, ha m�g nem volt szerencs�d tal�lkozni a nev�vel.
„Igen, �s?” - tettem fel magamban a s�rget� k�rd�st. Nagyon kiakaszt a lass� sz�vegel�s�vel. - „T�rjen ink�bb a l�nyegre!”
-      Sz�val, mint eml�tettem, ez egy el�g n�pszer�tlen kis v�ros, de a Norton Gimn�zium biztos ismer�s lehet... - a n�vre felkaptam a fejem, �s nagyra t�gult szemekkel n�ztem a f�rfire. - Gondoltam. - jelent megy egy halv�ny mosoly az arc�n. - Oda igaz�n kiv�teles tehets�g� di�kokat vesz�nk csak fel. "Vesznek?! Onnan j�tt? Ne m�r!" - a sz�vem �temeket hagyott ki, leveg�t pedig m�r egy ideje elfelejtettem venni. Apa az el�bb azzal fogadott, hogy j� h�rrel v�rtak, most meg azt az iskol�t eml�tik, amir�l annyi tal�lgat�s folyik, �s aminek nagyobb a h�re, mint az Oxfordnak, vagy a Harvardnak.
-... �szt�nd�jr�l. - a mondat v�g�re magamhoz t�rtem.
-     �szt�nd�j? - ism�teltem az egyetlen meghallott sz�t.
-     H�t nem nagyszer� Elena? - csapta �ssze �r�m�ben tenyer�t az ap�m. Kezdtem kapisk�lni mir�l lehet sz�, de m�rget nem vettem volna r�. Ajkamba harapva n�ztem egyik�kr�l a m�sikra azt�n vissza.
-     Nos, mit sz�l hozz� Miss. Ledford? - k�rdezte az idegen.
-      �hm, igen... m�rmint persze, �gy �rtem term�szetesen. Vagyis... uh... egy pillanat. - fel�lltam �s siet�sen a konyh�ba mentem, levettem egy poharat a polcr�l �s vizet engedtem bele, hogy azt�n azt egy h�z�sra megigyam. Jobb kezemen sz�moltam a t�rt�nteket:
Egy: K�t napja zuhog az es�.
Kett�: A metr�n ez az alak engem figyelt �s most itt van a nappalinkban.
H�rom: A Norton Gimib�l j�tt.
N�gy: �szt�nd�jr�l besz�lt, amit csak kiv�teles di�kok kaphatnak meg.
�t: V�laszt v�r.
Ez nekem t�l sok �gy egyszerre! Idegesen t�rtam a hajamba �s a mosogat�nak d�ltem. Kezdett �ssze�llni a k�p a fejemben. A pasas az�rt j�tt abb�l a vil�gh�r� elit iskol�b�l, hogy �szt�nd�jat aj�nljon fel. Mi�rt pont nekem? Se a sportban, se a tanul�sban nem vagyok valami eredm�nyes. Ezzel szemben az �cs�im sz�n �t�s tanul�k els�s koruk �ta, m�g besz�lni is el�bb tanultak meg n�lam.
-     Elena j�l vagy? - jelent meg apa az ajt�ban. - Mr. Spencer kezd t�relmetlen lenni.
-      Igen, minden ok� - pr�b�ltam mosolyt er�ltetni az arcomra, kb. siker�lt. - Csak kicsit meglepett azzal, amit mondott.
-     Nem mindennap aj�nlanak fel egy ilyen lehet�s�get - mosolygott r�m b�tor�t�an, s mag�hoz �lelt. - Olyan b�szke vagyok r�d! - adott a hajamra egy puszit �s m�g szorosabban �t�lelt. Ilyenkor �rzem igaz�n mennyire fontosak az �letemben, �s b�rki b�rmit mond, �k maradnak a legfontosabbak a sz�momra.
-     �s most mi lesz? - k�rdeztem meg bizonytalanul.
-     A v�laszodt�l f�gg minden. Ha "igen"-t mondasz, kit�ltj�k a pap�rokat �s ezzel kezdet�t veszi valami �j. De ha "nem"-et v�laszolsz, akkor sem t�rt�nik semmi rossz. - az utols� mondat valahogy m�sk�pp hangzott. �gy �reztem nem okozhatok nekik csal�d�st, d�nt�ttem.
-     Menj�nk vissza - karoltam bele �s �tballagtunk a m�sik helyis�gbe. - Eln�z�st a v�rakoz�s�rt.
-     Semmi gond - felelte teljesen nyugodtan. - Nos, hogy hat�rozott Miss. Ledford? - ha kev�sb� lettem volna ideges, m�g viccesnek is tal�ltam volna, n�ha tegezett n�ha mag�zott. Nagy leveg�t vettem �s kimondtam miel�tt meggondolhattam volna magam.
-     Rendben - d�nt�semet egy b�lint�ssal is hat�rozottabb� tettem.
-     Nagyszer�. Ebben az esetben... - kinyitotta egyszer� anyagb�l k�sz�lt v�llt�sk�j�t �s kih�zott bel�le egy mapp�t. -... l�ssunk is neki a pap�rmunk�nak. - leroskadtam a fotelbe �s ajkamat harapd�lva n�ztem, ahogy a k�t feln�tt �gyk�dik. Vajon j� d�nt�st hoztam? Mi lesz ezut�n? Anglia olyan messze van innen. T�vol a csal�domt�l, a bar�taimt�l �s mindent�l, amihez kicsi korom �ta b�rmi k�z�m is volt. F�j belegondolni mennyi mindent�l elszakadok a nagy ismeretlen kedv��rt.
-     Szombat d�lel�tt indul a rep�l�g�p, addig minden sz�ks�ges holmit pakoljanak �ssze - a d�tum kiejt�se meg�t�tte a f�lem.
-     Szombat? - k�rdeztem vissza.
-     Pontosan. A helyi iskol�val m�g ma felvessz�k a kapcsolatot, az iratai h�tf�t�l m�r a mi kez�nkben lesznek, �nnel egy�tt.
-     Mi? Na, nem! - ugrottam fel. - Hogy �rti, hogy h�tf�t�l? Ez nincs egy kicsit kor�n? Azt hittem j�v� �vt�l, vagy a f�l�v v�g�t�l vagy b�rmikor m�skor, de nem ilyen hamar!
-     A legjobb azt lett volna, ha m�r az �vet is az iskol�nkban kezdi, de ezt n�h�ny felmer�l� probl�ma miatt nem siker�lt megoldanunk - v�laszolt ugyanazon a nyugodt hangon, mintha nem is egy hisztiz�, felh�borodott tin�dzserrel besz�lne. - Amint eml�tettem a rep�l� szombat d�lel�tt indul, minden tov�bbi k�rd�sre a v�laszt ebben megtal�lj�k. - tett le az asztalra egy piros dosszi�t.
-     K�sz�nj�k Mr. Spencer.
-     R�szemr�l a szerencse, hogy a di�kjaink k�zt tudhatunk egy ilyen tehets�get - morogtam p�r kedves sz�t az orrom alatt. Rettenetesen m�rges voltam. Ide j�tt �s teljesen felforgatta az �letem. Ezek ut�n h�l�t t�lem ne is v�rjon!
-     Most ha megbocs�tanak, t�vozn�k. M�g rengeteg az elint�zni val�m. - �llt fel a kanap�r�l. - �r�l�k, hogy megismerhettem Mr. Ledford. - r�zott kezet az ap�mmal.
-     R�szemr�l a szerencse.
-     Miss. Ledford. - ny�jtotta fel�m is jobbj�t, de �n csak �sszefontam karjaimat a  mellkasomon.
-     Viszl�t - morogtam durc�san. Apa m�rgesen n�zett r�m, de nem �rdekelt. Kik�s�rte a pasast �n pedig kihaszn�lva a lehet�s�get felrohantam a szob�mba, bev�gtam magam m�g�tt az ajt�t �s elter�ltem az �gyon. Semmi m�sra nem v�gytam csak a csendre �s a nyugalomra. M�g meg kell em�sztenem az im�ntiket...