A szerb nyelv az indoeur�pai nyelvcsal�d, szl�v �g�nak d�lszl�v nyelvcsoportj�hoz tartozik. Szerbi�ban, Koszov�ban �s Bosznia-Hercegovin�ban haszn�lj�k hivatalosan. Ezen k�v�l kisebb k�z�ss�gek besz�lik Montenegr�ban, Rom�ni�ban, Horv�torsz�gban, Maced�ni�ban �s Magyarorsz�gon. Nagyj�b�l 10 milli�an besz�lik manaps�g.
  Ma m�r f�k�nt latin bet�s �r�st haszn�lnak, de r�gen ink�bb a cirill bet�s �r�st r�szes�tett�k el�nyben.
 A szerb nyelv az indoeur�pai nyelvcsal�d, szl�v �g�nak d�lszl�v nyelvcsoportj�hoz tartozik. Szerbi�ban, Koszov�ban �s Bosznia-Hercegovin�ban haszn�lj�k hivatalosan. Ezen k�v�l kisebb k�z�ss�gek besz�lik Montenegr�ban, Rom�ni�ban, Horv�torsz�gban, Maced�ni�ban �s Magyarorsz�gon. Nagyj�b�l 10 milli�an besz�lik manaps�g.
 Ma m�r f�k�nt latin bet�s �r�st haszn�lnak, de r�gen ink�bb a cirill bet�s �r�st r�szes�tett�k el�nyben.
  A nyelvtanj�ban fellelhet� a legt�bb indoeur�pai nyelvben megtal�lhat� szab�ly, amelyben a nemekre helyezik a hags�lyt (h�mnem, n�nem, semlegesnem).
  A h�mnemet �ltal�ban arr�l lehet megismerni, hogy m�ssalhangz�ra v�gz�dik egyes sz�m alany esetben (pl.: grad - v�ros).
 A n�nem jellegzetess�ge, egyes sz�m alanyesetben a-ra v�gz�dik.
 A semlegesnemn�l egyes sz�m alany esetben a szavak t�bbs�ge e-re vagy o-ra v�gz�dik.

B�vebb info el�rhet� a wikip�dia oldal�n: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerb_nyelv