8. fejezet

3 �vvel k�s�bb

     - Mrs. �s Mr. Wilson, Madison doktor v�rja �n�ket - jelent meg egy n�v�r a rendel� ajtaj�ban. Az eml�tett p�r s�hajtva �llt fel, a n� belekarolt a f�rfiba aki igyekezett b�tors�got �nteni feles�g�be, de neki is alig maradt m�r rem�nye.
-J� napot!-�llt fel az orvos amint �szrevette l�togat�it.-K�sz�n�m, hogy elj�ttek.
-Azt mondta, hogy fontos. J�tt�nk amint tudtunk.-felelte a f�rfi �s arc�n egy pillanatnyi k�ts�gbees�s surrant �t. Ha ide h�vt�k �ket az csak azt jelentheti, hogy t�nyleg s�rg�s.
-Igen, nos… �hm.. foglaljanak helyet.-amint a p�r helyet foglalt a p�ciensek r�sz�re fenntartott sz�keken a doktor is le�lt a n�v�rke pedig csak biccentett �s t�vozott. N�ma csend telepedett a kis szob�ra, a n� arc�r�l �s tekintet�b�l aggodalmat lehetett kiolvasni, de ezt senki sem vetette a szem�re, hiszen az elm�lt �vekben nagyon sok mindenen ment kereszt�l amit ha nem el�g er�s tal�n ki sem b�rt volna. A mellette �l� f�rfi fesz�lten figyelt, v�rt a h�rre amely az eg�sz csal�dot t�nkre fogja tenni, ha nem is testileg, de lelkileg a porba hullnak t�le.
-Nem akarom tov�bb h�zni az idegeiket, hossz� �s neh�z id�szak volt ez mindannyiunk sz�m�ra.-kezdett bele az orvos.-3 �vvel ezel�tt egy megoldhatatlannak t�n� esettel kerestek fel engem, de beleegyeztem, hogy megpr�b�lok minden t�lem telhet�t. Eddig semmi eredm�nyt nem mutatott a kezel�s, teljesen el kellett k�l�n�ten�nk az int�zet t�bbi beteg�t�l, mert komoly vesz�lyt jelentett az itt �poltakra �s �nmag�ra is. Olyan szint� sokk �rte az elm�j�t amely rohamokat v�lt ki bel�le, a legkisz�m�thatatlanabb id�pontokban. Ezeknek a rohamokban a forr�s�t siker�lt ugyan beazonos�tanunk, de ez csak megnehez�ti a kezel�st, vagyis teljes m�rt�kben �rtelm�t veszti a pr�b�lkoz�s.
-Ezt meg, hogy �rti?-szak�totta f�lbe a n� aki �l�ben pihen� ujjai k�z�tt egy rongyzsebkend�t csavargatott.
-Asszonyom �szinte leszek �n�kh�z.-az orvos el�re hajolt, kezeit �sszekulcsolva az asztalra tette.-A l�nyuk szellemileg gy�gy�thatatlan.
A p�r a d�bbenett�l megmerevedett ak�r k�t k�szobor. Azt�n a n� hirtelen felugrott:
-Nem!-ki�ltotta �s hangos zokog�sba kezdett. F�rje �t�lelte �s csit�tani pr�b�lta, de az � k�nnyei is felt�rni k�sz�ltek. Az orvos nem sz�lt semmit, �t is megr�zta a tudtad, hogy egy ilyen fiatal l�ny �lete �r�kre elveszett pedig m�g annyi mindent kezdhetett volna a hossz� �vek alatt, ehelyett egy gumiszoba rabja lett ahova m�g az �pol�k is csak f�lve mer�szkednek bel�pni.
     Egy kis id� m�lva az indulatok csitulni l�tszottak �s a p�r ism�t ott �lt az �r�asztal el�tti sz�ken, a n� szem�b�l tov�bbra is meg�ll�thatatlanul folytak a k�nnyek, de m�r csak csendben s�rt, bel�l viszont elviselhetetlen f�jdalmat �rzett. Rosszabb volt ez, mintha azt mondt�k volna neki, meghalt a l�nya. Nem sokkal ezut�n egy �pol� jelent meg a rendel�ben �s az orvos utas�t�s�ra kivezette az asszonyt. Amint becsuk�dott az ajt� a f�rj megk�sz�r�lte a tork�t �s megsz�lalt:
-Van esetleg r� valami m�d, hogy l�thassam a l�nyom?-halkan, de elsz�ntan besz�lt.
-Nem tudtom, hogy j� �tlet-e…-kezdte az orvos.
-�n sem tudom, de szeretn�m l�tni Amand�t.-az�rt, hogy tettekkel is bizony�tsa, fel�llt �s az ajt� ir�ny�ba tett egy l�p�st.
-Rendben.-egyezet bele egy r�vid gondolkod�s ut�n Mr. Madison �s a telefon�rt ny�lt.
     P�r perc m�lva l�ptek zaja visszhangzott a folyos�n ahogy haladtak egyre beljebb, az �p�let belseje fel�. N�mely szob�b�l emberek dugt�k ki a fej�ket, hogy l�ss�k mi t�rt�nik majd visszah�zt�k �s folytatt�k tev�kenys�geiket. A leveg�n is �rezni lehetett amint az int�zet v�ge fel� k�zeledtek, itt minden ajt�t lakatra z�rtak, m�g�l�k sik�t�sok, ord�t�sok �s a tombol�s egy�b form�inak hangjai sz�r�dtek ki. Az agg�d� apa bele sem mert gondolni, hogy l�nya is ezek k�z�tt van, � maga is ilyen lehet. �pp akkor �rt�k el a 66-os sz�m� Szoba bej�rat�hoz amikor az kiny�lt �s egy sz�ke n� l�pett ki rajta kez�ben feh�r t�lc�val.
-J� napot Dokotor �r!-k�sz�nt meglepetten a n�.-T�rt�nt valami?-n�zett a mellette �ll� a f�rfira.
-Semmi j� Kisasszony.-s�hajtott az orvos.-�s ott bent?-csak fej�vel intett az ajt� fel�.
-Most kapta meg az eb�det �s a gy�gyszereit.-felelte az �pol�.-Egyenl�re nyugodtnak t�nik, de ki tudja mi lesz itt m�g.
Miel�tt a n� folytathatta volna az orvos felemelte a kez�t, hogy csendre intse.
-Az �desapja l�tni szeretn�.-ism�t pillant�s�val mutatott a mellette l�v� f�rfire aki eg�sz id�ig megk�v�lten b�multa az ajt�t.
-Biztos benne Doktor �r?-harapott als� ajk�ra a n�.-Tudja, hogy…
-Csak egy percet k�rn�k.-sz�lt k�zbe az apa �s rem�nykedve n�zett az �pol�ra majd az orvosra.
-Rendben, de akkor visszah�vom Jeffet �s Stuartot.-ezzel az �pol� sarkon fordult �s f�l perc m�lva k�t magas, izmos f�rfivel a nyom�ban t�rt vissza. Mr. Wilson nagyon j�l tudta milyen c�lt szolg�lnak az int�zetben, de a jelenl�t�k csak m�g jobban megviselte az am�gy is �sszet�rt lelk�t. A n� odal�pett az ajt�hoz �s el�sz�r csak r�snyire nyitotta ki, hogy felm�rje a helyzetet.
-Amanda.-sz�lalt meg halk, kedves hangon.-L�togat�d �rkezett.-sz�lesebbre nyitotta az ajt�t �s bel�pett a szob�ba.-Ugye szeretn�d l�tni az apuk�dat? M�r nagyon hi�nyzol neki �s most bej�tt hozz�d. –elt�nt a kinyitott ajt� m�g�tt, de az nem maradt �rizetlen�l. A fal m�sik oldal�n k�szenl�tben �llt a k�t „�r”.
-Rendben, azt hiszem bej�het.-bukkant fel az �pol� az ajt�ban.-De k�rem, semmi hirtelen mozdulat �s am�g nem sz�lok ne menjen hozz� k�zelebb �s ne is sz�laljon meg.
A f�rfi becsukta a szem�t egy pillanatra �s m�lyet s�hajtott miel�tt odal�pett volna a bej�rathoz �s ben�zett volna a szob�ba. A l�tv�ny sz�ven �t�tte, meg kellett kapaszkodnia, hogy �llva tudjon maradni �s l�thassa a sz�rny�s�get, azt a roncsot ami l�ny�b�l maradt.
A szoba berendezetlen volt, vajsz�n�, dombor� falai gumib�l k�sz�ltek. Ilyet kapott minden olyan beteg aki k�pes lett volna k�rt tenni mag�ban, akit k�noztak a rohamok �s az �ket k�r�lvev� felfordult vil�g. Ezen helyis�g m�sik v�g�ben, ott is a bal sark�ban egy feh�r foltk�nt egybeolvad� ember �lt, l�bait szorosan mell�hez szor�tva, haja �sszek�col�dva takarta az �r�lts�gt�l eltorzult arc�t. T�le alig k�t l�p�snyire az �pol�n� �llt �s az apa arc�t f�rk�szte.
-Amanda n�zd, itt van az apuk�d.-sz�lalt meg ism�t azon a kedves hangon, de a l�nyra ez nem volt hat�ssal, meg sem mozdult. A n� ism�t a f�rfire n�zett �s b�lintott mire az nagyon lassan beljebb l�pett �s nagyot nyelt.
-Kicsim, �n vagyok az.-sz�lalt meg halkan, hangja el-elcsuklott. A l�ny megremegett az ismer�s hang hallat�n, de nem emelte fel a fej�t. Az �pol� bizonytalanul n�zett az ajt�ban �lldog�l� orvosra aki fesz�lten figyelte a l�nyt �s az ap�t felv�ltva.
-Nem is vagy k�v�ncsi az apuk�dra Amanda? Csak a te kedved�rt j�tt ma el, hogy jobban �rezd magad.-pr�b�lkozott tov�bb. A f�rfi k�zben p�r l�p�snyi t�vols�gra �rt l�ny�t�l, ott megtorpant �s leguggolt.
-Amy, k�rlek.-ism�t elcsuklott a hangja, a s�r�s fojtogatta a tork�t, az eg�sz jobban megviselte, mint gondolta, de most m�r nem megy el addig am�g l�nya nem n�z fel r�, nem n�z a szem�be �s nem mondja neki azt, hogy meggy�gyul. B�r ez ut�bbi ink�bb csak rem�ny maradt, mint ok a marad�sra.
    A l�ny �sszekulcsolta ujjait �s m�g k�zelebb pr�b�lta h�zni mag�hoz t�rdeit, de azok hangos recseg�ssel pr�b�ltak tiltakozni a k�nz�s ellen. Az apa el�re ny�jtotta kez�t, hogy l�ny�hoz �rhessen, de miel�tt ujjai �rinthett�k volna a lepel anyag�t az �pol�n� megfogta a kez�t �s szigor� szemekkel „nem”-et form�lt ajkaival. A f�rfi k�ny�rg�n n�zett fel r�, de nem tudott hatni r�, �gy feladta �s, mint valami lass�tott felv�tel felegyenesedett. M�g egy utols� pillant�st vetett a sarokban kuporg� l�nyra azt�n h�tat ford�tott �s elindult kifel�.
-Apa-suttogta Amanda alig hallhat�an. Az eml�tett megtorpant �s m�g leveg�t venni is elfelejtett. Mindenki ledermedt �s t�bb tekintet tal�lkozott, meglepetten n�ztek egym�sra. Az egyetlen ember aki �szt�n�sen mozdult az �desapja volt. Megfordult �s l�ny�hoz sietett, let�rdelt mell� �s �t�lelte.
-� Amanda!-mag�hoz szor�totta �s k�nnyei egyre s�r�bben kezdtek hullani. Hihetetlen �r�m t�lt�tte ki az eddigi szenved�s okozta �rt.
-Apa.-suttogta ism�t, de nem mozdult meg, hagyta, hogy apja �lelje.
-Tudtam, hogy visszat�rsz hozz�m.-sz�lalt meg hirtelen egy hang amit�l Amy remegni kezdett. �rezte, hogy az �desapja sz�ja megmozdul, de nem az � hangj�t hallotta.
     A k�vetkez� pillanatban az esem�nyek felgyorsultak, mozzanat mozzanatot k�vetett �s az eg�sz olyan hirtelen �s gyorsan t�rt�nt, id� kell ahhoz, hogy felfogja b�rki is. A k�t nagydarab f�rfi berontott a szob�ba �s megpr�b�lt�k lefogni az �r�lten sikoltoz�, kap�l�z� l�nyt k�zben az orvos �s az �pol�n� a f�ld�n �l� d�bbent f�rfit igyekeztek kih�zni a helyis�gb�l. T�bb v�rz� seb is tark�totta az arc�t, orr�b�l �s felrepedt sz�j�b�l folyt a leger�sebben, a t�bbi csak m�lyre hat� karmol�s volt. Amint ki�rtek az orvos elengedte �s a k�zben t�megg� gy�l� k�z�ns�gb�l kiszabad�totta egy t�rs�t akit�l elvette a nyugtat� injekci�t amivel visszat�rt a tov�bbra is k�zd�, szabadulni pr�b�l� l�nyhoz.
     N�h�ny perc m�lva n�ma csend volt a folyos�n, a 66-os sz�m� ajt�ra visszaker�lt a lakat �s egy l�lek sem j�rt a k�zelben. Mindenki elt�nt, mintha ott sem lettek volna, tett�k tov�bb a mindennapi dolgukat kiv�ve egyetlen megt�rt f�rfit aki mag�ba zuhanva �cs�rg�tt a rendel� kanap�j�n, maga el�tt a f�ldet b�mulva �s csak s�rt, ugyanolyan csendesen ahogy neje tette azt nem sokkal ezel�tt ugyanitt, amikor kider�lt, hogy l�nyukat �r�kre elvesztett�k.

<<< vissza