GALÉRIA | EXTRÁK | LÁTNIVALÓK | HIRES EMBEREK

Alap adatok:
¤ Himnusz: Oj, svijetla maska zoro
¤ Nemzeti mottó: Crna Gora jest malena al je hrabra i poštena. (Montenegró kicsi, de bátor és becsületes.)
¤ Hivatalos neve: Montenegró
¤ Főváros: Podgorica
¤ Államforma: Köztársaság
¤ Elnök: Filip Juvanović
¤ Hivatalos nyelv: montenegrói
¤ Népesség: kb 626.266 fő (2011)
¤ Pénznem: Euro
¤ Nemzetközi gépkocsijelzés: MNE

Montenegró (montenegróiul Crna Gora) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia területén. Az 5. állam, amely függetlenedett a volt Jugoszláviából. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja. 2010. december 17. óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje.

A Crna Gora elnevezés „fekete hegy”-et jelent, vagyis „a fekete hegyek országa”. A legtöbb nem szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte=hegy, negro=fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve: „Kara Dağ”. Ugyanakkor a „gora” szó a délszláv nyelvekben „erdő”-t is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet „fekete erdő”-nek is értelmezni.

A 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint Montenegró legnagyobb számú nemzetisége a montenegrói, de szép számmal vannak még albánok, szerbek, horvátok, sőt, még magyarok is.

Szerbia és Montenegró szétválása:
(a Szerbia c. menüpontból másoltam)
Szerbia és Montenegró két korábbi jugoszláv tagköztársaság,Szerbia és Montenegró államszövetsége volt, amely 2003. február 4-énalakult, és 2006. május 21-én bomlott fel, amikor Montenegró lakossága népszavazás útján a függetlenség mellett döntött. Az új állam, Montenegró, 2006. június 3-án nyilvánította ki hivatalosan függetlenségét.

Földrajza:
  Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl).
  A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.
  A Shkodrai-tó (Skadarsko jezero) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén, melyet főként a Morača-folyó, valamint a tófenéken fakadó sok karsztforrás táplál. Montenegró fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. A Tara és a Piva összefolyásából keletkezik – Montenegró és Bosznia-Hercegovina határán – a Drina. A Zeta, Bojana és a Morača folyók nagy szerepet játszanak a mezőgazdaságban és halászatban.

Éghajlata:
3 féle éghajlat jellemző Montenegróra, a mediterrán, a hegyvidéki illetve a kontinentális.
  A mediterrán éghajlat az Adriai-tenger vonalán fekvő területekre jellemző, ahol nyáron a közép hőmérséklet 26 °C körül alakul. A nyarak rövidek de szárazak, a tél rövid és enyhe. A tengervíz is felmelegszik 26 - 27 °C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad augusztus közepéig.
  A hegyvidékre jellemző, hogy átlagos magassága 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben hideg havas telek, hűvösebb nyarak a jellemzőek. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a -20 °C-os hőmérséklet sem. Van ahol a hó egészen májusig, vagy akár a teljes évben látható marad.
  A kontinentális éghajlat leginkább Montenegró középső részében uralkodik, itt az átlag hőnérséklet 26°C körül mozog nyaranta. Podgorica a terület, és az egykori Jugoszlávia legmelegebb városa cimet is kiérdemelte, mert a Bojana-folyó völgyéből érkező forró levegő ott érzékelhető leginkább. Télen a középhőmérséklet nagyjából 5°C körül alakul, de akár lemehet -10°C-ra is. Hőmérsékleti szélsőségek, és hirtelen időjárás változások jellemzik a területet.