GAL�RIA | EXTR�K | L�TNIVAL�K | HIRES EMBEREK

Alap adatok:
� Himnusz: Oj, svijetla maska zoro
� Nemzeti mott�: Crna Gora jest malena al je hrabra i po�tena. (Montenegr� kicsi, de b�tor �s becs�letes.)
� Hivatalos neve: Montenegr�
� F�v�ros: Podgorica
� �llamforma: K�zt�rsas�g
� Eln�k: Filip Juvanovi�
� Hivatalos nyelv: montenegr�i
� N�pess�g: kb 626.266 f� (2011)
� P�nznem: Euro
� Nemzetk�zi g�pkocsijelz�s: MNE

Montenegr� (montenegr�iul Crna Gora) f�ggetlen �llam D�l-Eur�p�ban, a Balk�n-f�lszigeten, a volt Jugoszl�via ter�let�n. Az 5. �llam, amely f�ggetlenedett a volt Jugoszl�vi�b�l. D�lnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horv�torsz�g, �szaknyugaton Bosznia-Hercegovina, �szakkeleten Szerbia, keleten Koszov�, d�lkeleten pedig Alb�nia hat�rolja. 2010. december 17. �ta az Eur�pai Uni� hivatalos tagjel�ltje.

A Crna Gora elnevez�s „fekete hegy”-et jelent, vagyis „a fekete hegyek orsz�ga”. A legt�bb nem szl�v eur�pai nyelvben olasz k�zvet�t�ssel ennek a n�vnek �jlatin ford�t�sa, a Montenegr� honosodott meg (monte=hegy, negro=fekete). Ugyanezt jelenti az orsz�g t�r�k neve: „Kara Dağ”. Ugyanakkor a „gora” sz� a d�lszl�v nyelvekben „erd�”-t is jelenthet, ez�rt egyes v�lem�nyek szerint helyes lehet a nevet „fekete erd�”-nek is �rtelmezni.

A 2011-es hivatalos n�psz�ml�l�si adatok szerint Montenegr� legnagyobb sz�m� nemzetis�ge a montenegr�i, de sz�p sz�mmal vannak m�g alb�nok, szerbek, horv�tok, s�t, m�g magyarok is.

Szerbia �s Montenegr� sz�tv�l�sa:
(a Szerbia c. men�pontb�l m�soltam)
Szerbia �s Montenegr� k�t kor�bbi jugoszl�v tagk�zt�rsas�g,Szerbia �s Montenegr� �llamsz�vets�ge volt, amely 2003. febru�r 4-�nalakult, �s 2006. m�jus 21-�n bomlott fel, amikor Montenegr� lakoss�ga n�pszavaz�s �tj�n a f�ggetlens�g mellett d�nt�tt. Az �j �llam, Montenegr�, 2006. j�nius 3-�n nyilv�n�totta ki hivatalosan f�ggetlens�g�t.

F�ldrajza:
  Montenegr� eur�pai viszonylatban viszonylag ritk�n lakott hegyvid�ki ter�let a Din�ri-hegys�gben. Meredeken leereszked� hegyek k�s�rik �bl�kkel tagolt partj�t az Adria ment�n. Legnagyobb �ble a Kotori-�b�l (r�gi nev�n Cattar�i-�b�l).
  A montenegr�i part az Adriai-tenger d�lkeleti r�sz�n helyezkedik el, Horv�torsz�g �s Alb�nia k�z�tt. 260,2 km hossz�, melyb�l a sz�razf�ldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonal�nak hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan m�ly�l, az Adria legm�lyebb pontja Montenegr� partjai el�tt tal�lhat�, 1280 m.
  A Shkodrai-t� (Skadarsko jezero) a Balk�n-f�lsziget legnagyobb tava Alb�nia �s Montenegr� hat�rvid�k�n, melyet f�k�nt a Mora�a-foly�, valamint a t�fen�ken fakad� sok karsztforr�s t�pl�l. Montenegr� f� foly�i a Lim, a Tara �s a Piva. A Tara �s a Piva �sszefoly�s�b�l keletkezik – Montenegr� �s Bosznia-Hercegovina hat�r�n – a Drina. A Zeta, Bojana �s a Mora�a foly�k nagy szerepet j�tszanak a mez�gazdas�gban �s hal�szatban.

�ghajlata:
3 f�le �ghajlat jellemz� Montenegr�ra, a mediterr�n, a hegyvid�ki illetve a kontinent�lis.
  A mediterr�n �ghajlat az Adriai-tenger vonal�n fekv� ter�letekre jellemz�, ahol ny�ron a k�z�p h�m�rs�klet 26 �C k�r�l alakul. A nyarak r�videk de sz�razak, a t�l r�vid �s enyhe. A tengerv�z is felmelegszik 26 - 27 �C-ra. J�liusban �tlagosan naponta 11 �r�t s�t a nap. A v�z h�m�rs�klete m�r m�just�l kedvez� �s az marad augusztus k�zep�ig.
  A hegyvid�kre jellemz�, hogy �tlagos magass�ga 1700 m�ter. A cs�csok pedig el�rik a 2000 m�tert. A hegyekben hideg havas telek, h�v�sebb nyarak a jellemz�ek. Az id�j�r�s hirtelen v�ltozik meg. T�len nem ritka a -20 �C-os h�m�rs�klet sem. Van ahol a h� eg�szen m�jusig, vagy ak�r a teljes �vben l�that� marad.
  A kontinent�lis �ghajlat legink�bb Montenegr� k�z�ps� r�sz�ben uralkodik, itt az �tlag h�n�rs�klet 26�C k�r�l mozog nyaranta. Podgorica a ter�let, �s az egykori Jugoszl�via legmelegebb v�rosa cimet is ki�rdemelte, mert a Bojana-foly� v�lgy�b�l �rkez� forr� leveg� ott �rz�kelhet� legink�bb. T�len a k�z�ph�m�rs�klet nagyj�b�l 5�C k�r�l alakul, de ak�r lemehet -10�C-ra is. H�m�rs�kleti sz�ls�s�gek, �s hirtelen id�j�r�s v�ltoz�sok jellemzik a ter�letet.