GAL�RIA | EXTR�K | HIRES EMBEREK | L�TNIVAL�K | VAJDAS�G

Alap adatok:
� Himnusz: Bo�e pravde
� Nemzeti mott�: -
� Hivatalos neve: Szerbia K�zt�rsas�g
� F�v�ros: Belgr�d
� �llamforma: K�zt�rsas�g
� Eln�k: Tomislav Nikoli�
� Hivatalos nyelv: szerb
� N�pess�g: kb 7.120.666 f� (2011)
� P�nznem: din�r
� Nemzetk�zi g�pkocsijelz�s: SRB

A Balk�n-f�lsziget k�z�ps� �s �szaki r�sz�n, illetve a K�rp�t-medence d�li r�sz�n tal�lhat�. �szakr�l Magyarorsz�g, keletr�l Rom�nia �s Bulg�ria, d�lr�l Alb�nia vagy Koszov�, Maced�nia, �s Montenegr�, nyugatr�l Bosznia-Hercegovina �s Horv�torsz�g hat�rolja. Szerbia egy tengerparttal nem rendelkez� orsz�g.

Szerbia legn�pesebb v�rosa, �s egyben f�v�roa is Belgr�d, mely a r�gi t�rt�nelmi id�kben a magyar N�ndorfeh�rv�r nevet viselte. T�rt�nelme sor�n Belgr�d a keleti �s nyugati kult�ra v�laszt�vonal�n helyezkedett el. Eur�pa egyik legr�gibb v�rosa.

Szerbia t�bbnemzetis�g� orsz�g, amelynek egyes ter�letein, a szerbek ar�nya nem �ri el az abszol�t t�bbs�get. Legut�bb 2002-ben tartottak hivatalos n�psz�ml�l�st, de ezek az adatok nem tartalmazz�k a nemzetk�zi fel�gyelet alatt �ll� Koszov� lakoss�g�nak sz�m�t. Hossz�, nagy m�lt� t�rt�nelm�k sor�n �ltek ter�let�k�n: kelt�k, t�r�k�k, magyarok, rom�nok, szerbek, montenegr�iak, alb�nok, ruszinok, n�metek, ukr�nok, csehek �s oroszok is, illetve ezen n�pek k�pvisel�i mind a mai napig �lnek Szerbia hat�rain bel�l.

Szerbia �s Montenegr� sz�tv�l�sa:
Szerbia �s Montenegr� k�t kor�bbi jugoszl�v tagk�zt�rsas�g,Szerbia �s Montenegr� �llamsz�vets�ge volt, amely 2003. febru�r 4-�nalakult, �s 2006. m�jus 21-�n bomlott fel, amikor Montenegr� lakoss�ga n�pszavaz�s �tj�n a f�ggetlens�g mellett d�nt�tt. Az �j �llam, Montenegr�, 2006. j�nius 3-�n nyilv�n�totta ki hivatalosan f�ggetlens�g�t.

F�ldrajza:
Az Alf�ld d�li vid�ke a Sz�va �s a Duna vonal�t�l d�lre v�gz�dik, de a Morava-v�lgyben m�lyen beny�lik a Balk�n-f�lszigetre. Ett�l a v�lgyt�l nyugatra helyezkedik a Din�ri-hegys�g, amely Montenegr� ter�let�n �t eg�szen az Adriai-tenger partj�ig fut. Keletre a Balk�n-hegys�g �s a Szerb-K�rp�tok emelkednek kisebb foly�v�lgyekkel, medenc�kkel. Szerbia legmagasabb pontja Koszov� ter�let�n, a Prokletije hegys�gben tal�lhat� 2656 m magas �eravica. Szerbia k�zponti r�sz�nek legmagasabb cs�csa a Balk�n-hegys�gben tal�lhat� 2169 m magas Mid�or.

�ghajlata:
Szerbia kl�m�ja a kontinent�lis (a Vajdas�gban) �s a m�rs�kelt kontinent�lis (K�z�p-Szerbia, Koszov�) k�z�tt mozog. A csapad�kok elegend�ek az ide�lis mez�gazdas�gi termel�shez. Ehhez m�g hozz�j�rul a Vajdas�g �s �umadija term�f�ldje.