Fingal-Barlang
2010.05.04. 15:27
Skcia fldje nem tartozik a leggyakoribb tristaclpontok kz. Hûvs, csapadkos nyara, hideg tengervize nem valami vonz, egy fldrajzos szmra azonban a termszeti s kulturlis rtkek kifogyhatatlan trhzt knlja. Van, akit a jgkorszak idejn tmunklt, tavakban, jgvjta formkban gazdag tj vonz, s van, akit a skt vrak vagy az õsi kultikus ptmnyek ragadnak meg.
A Fingal-barlang Staffa szigetn tallhat. Egyedlllsgt anyaga adja. Barlang ltalban karbontos kõzetekben alakul ki a leszivrg szn-dioxidos vz oldsos tevkenysge rvn. Itt azonban msrl van sz. A sziget õsi kristlyos alapjra a fldtrtneti harmadidõszakban vastag bazalt teleplt. Ez – hasonlan a mi Szent Gyrgy-hegynkhz – "bazaltorgonk" alakjban lthat most. A tenger a hullmok rombol erejvel ebben alaktotta ki a barlangot. A sziget peremn tbb abrzis reg is van, a legnagyobb a Fingal, br ez sem vetlkedhet a maga mintegy 50 mteres hosszval a "leghosszabb barlang" cmrt.
A mindenfel kibukkan bazaltorgonk a legklnsebb formkat produkljk: hol ves futsuk, hol tucatnyi szlbl ll nyalbszerû szerkezetk ejti mulatba a ltgatt. A krnyken mg tbb apr sziget dugja ki a fejt a vzbõl, s kzlk tbb fontos madrpihenõ Eurpa e rejtett zugban.
|