Books : Rachel Caine - Az üvegház |
Rachel Caine - Az üvegház
Alcím: A Morganville-i vámpírok
Eredeti cím: Glass houses
Megjelenés éve: 2010
Kiadó: Agave
"Claire Denvers nagy reményekkel kezdi meg tanulmányait a poros kisváros, Morganville egyetemén, de reményei hamarosan rémálommá változnak, amikor összetűzésbe kerül a helyi lányokkal, akik gyorsan megtanítják neki, hogy hol is a helye az iskolai rangsorban. Valahol a sor legvégén. Miután súlyosan megfenyegetik, Claire kénytelen menekülni a kollégiumból, és szűkös anyagi lehetőségeihez képest elfogadható albérlet után nézni a városban. Így kerül az Üvegházba, és így szerez új barátokat és lakótársakat a különc Eve, a lázadó Shane és a titokzatos Michael személyében, aki valamilyen furcsa oknál fogva sosem mutatkozik nappal a többiek előtt. Nemcsak az Üvegház, hanem egész Morganville hemzseg a titkoktól. Azt mondják, a kisvárost valójában a vámpírok irányítják, és nem ajánlatos ujjat húzni velük. Claire érkezésével felborítja a fennálló rendet, és ahogy egymás után bukkannak elő az ősi titkok, úgy kerülnek Claire és barátai egyre nagyobb veszélybe. A házuk előtt pedig már kezdenek felsorakozni a vérszomjas élőhalottak."
Értékelés:
Mivel az időmbe nem fért bele hosszabb, tartalmasabb regény így ezt a könnyűnek titulálható olvasmányt választottam, amit egy nap alatt ki is olvastam. A cselekmény egyszerű, az alap sztori ötletes, nekem tetszett, bár szerintem sokkal többet ki lehetne belőle hozni, mint amennyit az írónőnek sikerült, de összességében lefoglalt.
Elsőként a borítóról ejtenék pár szót. Nem sok olyan magyar borítót láttam, ami tényleg ütős volt, azt mutatta, ami felkelti egy olvasó figyelmét és a mű elolvasása után is tetszetős marad. Létezik ilyen, de nem sok. Az üvegház borítója szép, ötletes, figyelem felkeltő, de túl a könyvön nem látom az összefüggéseket. Igen, régi házról beszélünk, igen, texasi hangulat, igen, női főszereplő, viszont valahogy nekem nem passzol a történet és a kép, nem tehetek róla. Ettől függetlenül azért nem rossz, tetszik. A könyv többi borítóiból pár:
(Azért ezekkel sem vagyok teljesen kibékülve, a magyar verzió eddig a legjobb.)
Mivel a történet összefoglalóját fentebb beillesztettem nektek - ez látható a hátlapon is -, nem szeretnék rátérni az eseményekre, egyrészt mert a spoiler nem az én stílusom, másrészt, annyira nem éltem bele magam, hogy hosszas ömlengésbe kezdjek. Azért annyit elárulok nagy vonalakban: fiatal női főszereplő, iskolai élet, szürke egér, gonosz csinibabák, bosszú, menekülés, vámpírok, szerelem, menekülés, átverés. Tömören ennyi lenne szerintem az egész. Sablonos, szinte már-már hétköznapi, "csapból folyós" dolog, amit fűszereztek természetfeletti erőkkel. Meglepő fordulatok akadtak, de elég sok kiszámítható rész volt benne. Az eleje tetszett, érdekes volt, nem tudtam, mi lesz a következő oldalon, aztán az egész átfordult és már szinte éreztem, mi fog történni néhány sorral lejjebb.
A fogalmazással az elején nem voltam kibékülve, valószínűleg annyi híresebb szerző művét olvastam, klasszikusokat, hogy egy ilyen egyszerű olvasmány furcsán hat rám. Ezt nehéz kifejteni, de úgy éreztem, még nem forrt ki igazán az írónő stílusa, még kezdetleges. Leírja, ahogy elsőre kigondolja, nem finomít, nem bővít, ettől egyszerűbbnek hat az egész. A nővéremnek mondtam ma, "15 évesen fogalmaztam így.", ez erős túlzás, bár tényleg azokra emlékezetet, amiket akkoriban írogattam. Ahogy belemerülsz a könyvbe, már nem zavar annyira, sőt, külön öröm néha a több sornyi szinonímás fogalmazás után lényegretörő, tömörebb mondatokkal találkozni.
Kedvenc szereplő? Nos, ez egy nehéz kérdés, mert egyik sem lopta be magát túlzottan a szívembe. Clarie-t néha szívesen elzavartam volna melegebb éghajlatra, a többiek pedig annyira nem emelkedetek ki semmiben. A fiúk mind jóképű, kedves srácok, a harmadik lakótárs típikus fekete körmös, goth csaj, s a főszereplő megszokott átlagos, kisegér, aki mindig a háttérben akar maradni, de sosem sikerült neki túl jól.
Kedvenc jelenet? Hangulatfüggő, mikor melyik rész tetszene jobban, de ha ki kéne emelnem egyet, akkor az elején lévő "Miért utált meg a suli legmenőbb csaja?" jelenet lenne a kedvenc, poénnak nem túl jó, viszont, ha beleképzeled magad Clarie bőrébe abban a szituációban, szerintem neked is tetszene.
Összességében egyszer olvasható mű, aminek nem várod tűkön ülve a második részét, mégis megéri elolvasni egy-egy unalmas órában. Ajánlanék hozzá egy pohár/bögre teát, mert párszor emlegetik a műben és én is kedvet kaptam hozzá. :)
A második részt gyaníthatóan nem veszem meg, elolvasva annak a tartalmát, nem kaptam kedvet hozzá. Ezt is akciósan vettem, jóval áron alul, szerintem eredeti áron nem vettem volna meg, vagy erősen pénzkidobásnak érezném, mivel majdnem 3000 Ft, amiből azért tudnék érdekesebbet venni.
Ha bárki olvasta vagy hamarosan sort tervez keríteni rá, várom a véleményeket, megjegyzéseket, kinek mi tetszett a leginkább vagy mi nem, stb... :)
|